Úgy tűnik, maradnak a Krím-félsziget 2014-es visszacsatolása miatt Moszkva ellen bevezetett uniós szankciók. Brüsszel azonban fenn akarja tartani az EU-n belül egységet és mérsékelni az Oroszországgal kialakult feszültséget, ezért bizonyos könnyítésekre is számítani lehet.

A szankciókat már most is nehéz fenntartani: a Reuters hírügynökség a közelmúltban tudósított arról, hogy a német Metro és a francia Auchan áruházak nemhogy Oroszországgal, de a Krímmel is kereskednek.

A két cég krími áruházaiba egy, a szankciók által sújtott orosz kikötőn át halad át az áru. Maga a Metro és az Auchan azt mondja: nem sértik meg az előírásokat, mert az üzleteket az intézkedések által nem sújtott orosz leányvállalataik irányítják.

A Reuters arról is beszámolt, hogy egy orosz erőmű-építő cég német turbinákat vett és ezeket eredetileg egy krími erőműbe szánták, bár később azt közölték, hogy máshol építik be azokat.

A tagállamok október 20-án és 21-én tárgyalnak a korlátozásokról, miközben a Nagy-Britannia kilépését előrevetítő Brexit-népszavazás nyomán meggyengült a Moszkvával szembenálló „héják” tábora – írja a Reuters.

A britek helyét a lengyelek vették át, akiket dühít, hogy Brüsszel javítani akarja az Oroszországgal megromlott viszonyt.

Az ukrajnai konfliktus miatt bevezetett szankciók meghosszabbítását viszont többek között a konzervatív lengyel vezetéssel sok másban egyetértő magyar kormány sem nézné jó szemmel. Budapest mellett Olaszország, Ciprus, Görögország és Szlovákia sem lelkesedik értük.

„Egyre nehezebb lesz meghosszabbítani a szankciókat. Csak akkor lehetséges, ha meg tudjuk győzni az ellenkezőket, hogy az EU Oroszország-politikájának más elemei is vannak... lesznek olyanok, akik azt mondják: ha Moszkva már egy apró gesztust is tesz, akkor az EU kész egy kicsit rendezni a viszonyt, és lesznek olyanok, akik éppenséggel szigorítani akarnak” – mondták uniós vezetők a Reutersnek.

A szankciókat csak a tagállamok egyetértése mellett lehet fenntartani, így előnyben vannak az ellenzők. „Viszont senki sem akarja egyedül blokkolni a meghosszabbításukat” – tette hozzá az egyik EU-s forrás.

A könnyítéseket akaró Olaszország azt akarja, hogy az uniós tagállamok folytassanak mélyreható vitát és ne csak arról tárgyaljanak, hogy félévente meghosszabbítsák-e a Moszkvát sújtó intézkedéseket.

A Reuters szerint még az Oroszország felé kevésbé barátságos országok is elfogadják, hogy valamiféle könnyítéseket kell bevezetni, ha fenn akarják tartani az uniós szintű egységet a fontosabb szankciók kérdésében. Ezt a hozzáállást támogatja az EU legnagyobb gazdasága, Németország is - jegyzi meg a Reuters.