eur:
394.28
usd:
370.41
bux:
65674.41
2024. április 18. csütörtök Andrea, Ilma

Végveszélyben a közel-keleti keresztények

A libanoni karitász szervezet igazgatója szerint "a nemzetközi politika ősbűne" lesz, ha eltűnnek a keresztények a Közel-Keletről.

Paul Karam csütörtökön beszélt erről Budapesten, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) nyári ülése után tartott sajtótájékoztatón.

A segélyszervezet libanoni vezetőjét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek hívta meg Magyarországra, hogy tájékoztassa az MKPK tagjait a Libanonban élő menekültek helyzetéről.

Paul Karam a sajtótájékoztatón azt mondta: csak a béke a megoldás, és akik a Közel-Keleten élő keresztényeket Európába hívják, azok a kereszténység eltűnéséhez járulnak hozzá. "Ezt nem akarja megérteni a nemzetközi politika, amikor bábokként játszik az ott élő emberekkel" - fogalmazott.

Kiemelte: az elmúlt öt évben a 4,5 millió lakosú Libanonba érkezett 1,5 millió menekült súlyos, egyszerre biztonsági, humanitárius és demográfiai problémát jelent.

Elmondta, a menekültek Libanonban nem menekülttáborokban élnek. A Szíriából kontrollálatlanul, sokszor a zöldhatáron keresztül érkező menekültek - főleg az ország északi részén - zárt közösségekben, a saját törvényeik szerint élnek, komoly biztonsági problémát okozva a befogadó közösségnek.

Hangsúlyozta, hogy Libanon egész létét befolyásolja ez a helyzet, hiszen a mindössze 10 452 négyzetkilométer alapterületű országban nincs sem elég víz, sem elég élelmiszer ennyi ember befogadására.

Hozzátette: természetesen probléma az orvosi ellátás is, a menekültáradat következményeként ráadásul olyan betegségek jelentek meg újra az országban, amelyeket már sok éve sikerült leküzdeniük.

Paul Karam kitért arra, hogy aggodalomra ad okot a demográfiai helyzet megváltozása is. Libanonban ugyanis "törékeny politikai egyensúly van" 18 elismert felekezet, illetve népcsoport között, ezek arányát azonban a Szíriából érkező, 96 százalékban muszlim bevándorlók jelentősen módosítják.

A helyzet átláthatatlanságát jelzi, hogy az elmúlt 5 évben 65 ezer és 73 ezer közé teszik azoknak az újszülötteknek a számát, akiket sem Libanonban, sem Szíriában nem anyakönyveztek - jegyezte meg.

Kiemelte, hogy az elmúlt két évben érezhetően nőtt a feszültség a helyi, befogadó lakosság és a menekültek között, aminek egyik oka, hogy a nemzetközi segélyszervezetek a szíriai menekülteket támogatják, "mert menekültek", miközben Libanon lakossága egyre szegényebb, őket azonban senki sem segíti.

A sajtótájékoztatón Paul Karam és Écsy Gábor, a Katolikus Karitász magyarországi szervezetének igazgatója együttműködési megállapodást írt alá arról, hogy a magyarországi segélyszervezet támogatja a jövőben a libanonit.

Écsy Gábor az MTI-nek elmondta: a magyarországi segélyszervezet tízmillió forint segélyt utalt át a libanoni szervezetnek. Hozzátette, nem most kezdődött az együttműködés, és már korábban is küldtek nekik pénzt. Mint mondta, külön gyűjtést most nem terveznek a libanoni lakosság és az oda érkezők megsegítésére, de ha a számlaszámukra érkező adományok átutalásakor a felajánlók közleményben jelzik, hogy nekik szeretnének segíteni, figyelembe veszik az adományozói szándékot.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Lefordultak az amerikai indexek

Lefordultak az amerikai indexek

Gazdasági információk tekintetében ma az amerikai lakáspiacról közölnek újabb adatot, ez a monetáris politikai kilátások szempontjából lehet érdekes. A héten eddig kedvezőtlenül alakulnak a részvénypiaci folyamatok, elsősorban az Izrael és Irán közötti konfliktus fokozódása nyomta rá a bélyegét a hangulatra, emellett továbbra is ott vannak a ragadós amerikai inflációval kapcsolatos aggályok, amelyek azt a narratívát erősítik, hogy akár hosszabb ideig maradhat a magas kamatszint. A magyar tőzsde ma esett, az európaiak viszont pluszban zártak. A tengerentúlon egyelőre esés látszik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×