Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér

Az IMF tervet készít az információcserére az adóelkerülés elleni küzdelemhez

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) átfogó tervezetet készít az adóelkerülés elleni küzdelemhez - jelentette be a szervezet vezérigazgatója.

Christine Lagarde az IMF és a Világbank tavaszi ülésszakának zárónapján elmondta azt is, hogy a terv kidolgozásához, majd megvalósításához még hosszú idő kell.

Az IMF vezérigazgatója hangsúlyozta: globális megegyezés kell ahhoz, hogy visszaszorítsák az adóelkerülés gyakorlatát, a megegyezéshez azonban részletes és hosszadalmas tárgyalásokra lesz szükség.

Az adóelkerülést és az adócsalást a világgazdaságra nézve "nagy aggodalomra okot adónak" minősítette. Kifejtette, hogy a nagyvállalatok a különböző megállapodások, eltérő adórendszerek és jogi szabályozások "mérgező kombinációjával" igyekeznek elkerülni az adófizetést. Lagarde ugyanakkor elvetette a Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz javaslatát, miszerint a nagyvállalatoknak globális összbevételük alapján megállapított minimum társasági adót kellene fizetniük.

Az adóelkerülés visszafogását célzó új kezdeményezést az IMF a Világbankkal, az OECD-vel és az ENSZ-szel közösen indítja útjára. A döntést elemzők szerint elősegítette a "panamai iratok" néven elhíresült offshore-botrány is. Christine Lagarde leszögezte azt is, hogy "a közös gondolkodás" valószínűleg mindenütt segíteni fog az illetékes hatóságoknak "a játékszabályok javításában". Ugyanakkor leszögezte: a problémát úgy kell megoldani, hogy közben a vállalatok versenyképesek maradjanak.

A két nemzetközi pénzügyi szervezet tavaszi ülésszakán Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszternek sikerült két találkozót is kieszközölnie Christine Lagarde-dal, ám az IMF vezetője szerint további reformokra van szükség Görögországban, mielőtt a valutaalap további kölcsönt nyújtana Athénnak. Az IMF egyelőre a "lassú kiigazítás" lehetőségét látja.

Görögország további megsegítése ügyében nyilatkozott Washingtonban Michel Sapin francia és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is, és mindketten arról beszéltek, hogy csupán a tavalyi megállapodások betartását, végrehajtását várják a görög kormánytól. "Mindenki azon a véleményen van, hogy Görögországnak többet kell tennie, és képes is többet tenni" - fogalmazott a német pénzügyminiszter.

Vasárnap ilyen értelmű nyilatkozatot tett Christine Lagarde is, mint fogalmazott: "sok a tennivaló, időre van szükség, de álláspontunk a görög gazdaság fenntarthatóságával és stabilitásával kapcsolatban nem változott". Az IMF vezérigazgatója egyébként a héten többször is elmondta, hogy Görögországnak végre kell hajtania a reformokat és Európának segítenie kell a görög adósság enyhítésében.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×