Vera Jourová az Európai Bizottság igazságügyi biztosa jelezte, Magyarország ellen jelenleg is több jogsértési eljárás van folyamatban van, a felmerült vitás ügyek között említette egyebek közt a menedékkérőkkel való bánásmódot, a romák szegregált oktatását, a norvég alapok pénzeit kezelő civilszervezetek elleni fellépést, az atomerőmű-beruházás állami támogatását, illetve a korrupciógyanús közbeszerzési eljárásokat.

"Mivel ezekkel a gondokkal több jogsértési eljárás, illetve az azt megelőző eljárás keretében foglalkozunk, és mivel a magyar igazságszolgáltatásnak is van feladata ezen ügyekben, ezért a Bizottság úgy látja, hogy a jogállamiság megerősítésére szolgáló eljárás megindításához szükséges feltételek nem teljesültek" - mondta a biztos. A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja, a néppárti frakció politikusaival együtt tiltakozásul nem vettek részt a vitában - jelezték közleményükben. A pártcsaládot Monika Hohlmeier, a LIBE bizottság európai néppárti koordinátora képviselte.

"A parlament részéről problematikusnak látom, hogy kizárólag Magyarországra összpontosítunk, holott van jó pár más olyan tagállam, ahol hasonló problémák vannak. Például az igazságszolgáltatás Görögországban legalább annyira problematikus, mint Magyarországon. Tehát akár jobboldali, akár baloldali populista kormányok vannak hatalmon, hosszú ideje fennállnak ezek a problémák" - mondta a Fideszt is magába foglaló néppárti képviselőcsoport német politikusa, több tagállamot is megemlítve.

A szocialisták és demokraták képviselőcsoportjának nevében felszólaló Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció alelnöke, EP-képviselője azt mondta, hiányzik a politikai bátorság az Európai Bizottságból, hogy szembenézzen ténylegesen a helyzettel.

"Az illiberális unióellenes, tagállami önzésen alapuló, szélsőjobboldali politika ma már nem csak Magyarországot fenyegeti, felütötte a fejét más tagállamokban is. A magyar kormány a politikájával tudatosan és szisztematikusan gyengíti az Európai Uniót."

A vitában - a DK politikusával együtt - összesen öt magyar képviselő szólalt fel.

Zdzislaw Krasnodebski, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselője arról beszélt, a demokrácia lényege a politikai vélemények különbözősége, és a lisszaboni szerződés is kimondja, hogy az unió tiszteletben tartja a tagállamok sokszínűségét.

A plenáris ülés előtt Budapesten Gulyás Gergely Fidesz-politikus, a parlament jogalkotásért felelős alelnöke sajtótájékoztatóján megalapozatlannak nevezte az Európai Parlamentben tartott vitát.

"Ez a bosszúállás vitája az Európai Parlamentben. A Magyarországgal szembeni bosszú újabb eszköze, mert a bevándorláspolitikában a magyar kormány kezdettől fogva világos, egyértelmű álláspontot foglalt el."

Gulyás Gergely koncepciós eljárásnak nevezte a parlament eljárását.