Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Kanada újabb szankciókat hoz Oroszországgal szemben

Kanada újabb, egész szektorokat érintő gazdasági szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben a maláj utasszállító gép kelet-ukrajnai lelövése miatt - jelentette be Stephen Harper kanadai kormányfő hétfőn, egyértelműen Moszkvát és Vlagyimir Putyin orosz elnököt okolva a történtekért.

"A polgári repülőgép lelövése, amely egy felháborító bűncselekmény, Oroszország katonai agressziójának és Ukrajna illegális megszállásának egyenes következménye, és bizonyítja annak szükségességét, hogy a nemzetközi közösség továbbra is nyomást gyakoroljon a Putyin-rezsimre" - fogalmazott Harper közleményében.

A Malaysia Airlines Boeing 777-ese múlt hét csütörtökön zuhant le Ukrajna keleti részén, ahol oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg hónapok óta harcolnak egymással. Kijev szerint a szakadárok lőtték le a gépet, a szakadárok viszont azt állítják, hogy az ukrán hadsereg. Az Egyesült Államok szerint a gépet egy föld-levegő rakétával lőtték le, amelyet a szakadárok által ellenőrzött területről indítottak, és amelyet Oroszországtól kaptak a lázadók.

John Baird kanadai külügyminiszter hétfőn közölte, hogy az újabb szankciókat már a maláj gép lelövése előtt elkezdték kidolgozni, de a katasztrófa felgyorsította a gazdasági büntetőintézkedések kiterjesztésének szükségességét.

Azt egyelőre nem jelentette be Kanada, hogy a szankciók pontosan mely cégeket és szektorokat fogják érinteni. Azok azonban vélhetően nem fogják megrengetni a kanadai szankciók az orosz gazdaságot, hogy a két ország közti áruforgalom értéke 2012-ben mindössze 2,7 milliárd dollár volt.

Harper felszólította Putyint, hogy hívja vissza az orosz csapatokat az ukrán határtól, vonja meg a támogatást a kelet-ukrajnai szakadároktól, illetve bírja rá őket a fegyverletételre.

Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

Nettó nulla kibocsátás: az eheti hőhullám is rámutatott arra, miért lenne fontos ezt elérni

A globális felmelegedés már elérte az iparosodás előttihez képesti mintegy 1,36 °C-ot, és Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Ezen belül a Kárpát-medencét – ahogy azt az eheti hőhullám is mutatta – egyre gyakoribb aszályok és erősödő hőhullámok sújtják. A felmelegedést tartósan egyetlen módon lehet megállítani, el kellene érni és fenn kellene tartani a nettó nulla kibocsátást. A napsugárzás-menedzsment és más hasonló geomérnöki módszerek segíthetnek ugyan, de alapvetően csak elfedik és nem szüntetik meg a központi problémát. A legfrissebb kutatások szerint a nettó nulla CO₂ után a globális átlaghőmérséklet nagyjából stabilizálódik vagy enyhén csökken, a teljes üvegházgáz nettó nulla pedig évszázados léptékű, legalább 0,6 °C-os hűlést hozhat, bár regionálisan, például az óceáni áramlások miatt, helyenként újbóli melegedés is előfordulhat. A hőhullámok a legtöbb lakott térségben mérséklődnének. A gond az, hogy a hátralévő „szénköltségvetés" a 1,5 °C-os célhoz alig néhány évnyi kibocsátásnak felel meg, miközben a természetes szénelnyelők gyengülnek, a kibocsátás pedig mind a mai napig nő.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×