A parlament gazdasági bizottságának akkori elnökeként a törvénymódosítási javaslatot benyújtó Bánki Erik értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy miért idézték be meghallgatásra, mert értelmezése szerint a vizsgálóbizottságnak nem feladata országgyűlési képviselők tevékenységét értékelni.

Emlékeztetett továbbá: a módosításnak a jegybanki alapítványok gazdálkodásának adatnyilvánosságát korlátozó passzusai soha nem léptek hatályba, mert Áder János államfő normakontrollra küldte a jogszabályt, majd az Alkotmánybíróság döntése után az Országgyűlés már a vonatkozó passzusok nélkül fogadta el a törvényt.

Képviselői kérdésekre válaszolva Bánki Erik közölte: a javaslat igénye és részletes indoklása az MNB-től érkezett, az 1990 óta fennálló gyakorlatnak megfelelően.

Bevett gyakorlat volt, hogy a gazdasági bizottság felügyelete alá tartozó állami intézmények a bizottságnak küldték el jogszabály-módosítási kezdeményezéseiket

– hangsúlyozta, hozzátéve: azért ő nyújtotta be a javaslatot, mert ő volt akkor a parlament gazdasági bizottságának elnöke, az előkészítő munkát azonban az MNB munkatársai végezték.

Módosítási igényének elküldésekor a jegybank részletes indoklást is adott arról, miért kérte az adatnyilvánossággal kapcsolatos változtatásokat – emlékezett Bánki Erik, aki azonban már nem tudta megmondani, az MNB miért szerette volna az alapítványokat ebben a körben tudni. Kijelentette: a módosítás azért volt visszaható hatályú, mert ebben a formában érkezett, és így nyújtották be.

A javaslattal kapcsolatban nem egyeztetett a jegybank képviselőivel, és nem kapott utasítást senkitől – mondta Bánki Erik, aki elmondása szerint nem érez felelősséget az ügyben.

Az egykori képviselő kiemelte: egyáltalán nem volt cél, hogy lehetőséget biztosítsanak az MNB-alapítványok jogellenes gazdálkodására, hiszen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) továbbra is ellátta az alapítványok felügyeletét.

Bánki Erik teljesen egyetértett azzal a Sopov Ildikó (Tisza) által említett törvényi rendelkezéssel, hogy az MNB csak saját alapfeladataival és elsődleges céljaival összhangban működő alapítványokat hozhat létre, hozzátette azonban: az ettől való eltérés a kurátorok és nem a parlament felelőssége.

Visszaemlékezése szerint ugyanakkor

Matolcsy György gazdasági bizottság előtti éves meghallgatásaiból és az MNB beszámolóiból egyáltalán nem derült ki, hogy a jegybanki alapítványok működésével bármi baj lett volna.

A sajtó egy részében „hangulatkeltés” folyt az ügyben, de amíg nem érkezett feljelentés, nem indulhatott nyomozás – jegyezte meg.

Kósa Lajos, a Fidesz 2016-os országgyűlési frakcióvezetője meghallgatásán arról számolt be, hogy az MNB-törvény módosítási javaslatának beérkezése után egyeztetett a frakció vezetésével, megbizonyosodtak arról, hogy az minden pontjában megállja a helyét, a köztársasági elnök normakontroll iránti kérelme után pedig arra az álláspontra jutottak, hogy „döntsön az ügyben az Alkotmánybíróság”.

Felidézte azt is, hogy a Fidesz-frakcióban megfogalmazódtak aggályok a javaslattal kapcsolatban, és az Alkotmánybíróság határozata után valóban módosított formában fogadták el a jogszabályt.

Hangsúlyozta:

amikor 2016-ban úgy fogalmazott, hogy a jegybanki alapítványoknak juttatott vagyon „elvesztette közpénz jellegét”, akkor az MNB által átküldött anyag indoklását ismertette.

Kósa Lajos felhívta a figyelmet arra is: Sára Botond volt főispánt nemrég meggyanúsították néhány tízezer forint értékű bor elfogadásáért, ellenben az állítólag a rendszerváltás óta a legkomolyabb közpénzlopást eredményező MNB-ügyben még semmilyen gyanúsítás nem történt, noha hónapok óta a Tisza Párt van kormányon.

Csőszi Attila (Tisza), a bizottság elnökének javaslatára a grémium egyhangú szavazással döntött arról, hogy

következő ülésén Matolcsy György volt jegybankelnököt és Varga Mihály volt nemzetgazdasági minisztert, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnökét hallgatja meg.

A vizsgálóbizottság 5 igen és 0 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett arról is döntést hozott, hogy a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól is adatokat kér be.

Csőszi Attila Hargitai János (KDNP) kérdésére jelezte, az ÁSZ-tól 40 ezer, az MNB-től 30 ezer dokumentum érkezett, de a Neumann János Alapítvány is nagy mennyiségű dokumentumot küldött a bizottsági adatbekérésre.

Csőszi Attila az MTI-nek elmondta, a bizottság következő ülését 3-4 hét múlva tartják meg, Matolcsy Györgyöt és Varga Mihályt több körben tervezik meghallgatni.

Újságírói kérdésre arra is kitért: amennyiben felmerül Orbán Viktor volt miniszterelnök felelősségre vonása az ügyben, a tiszás bizottsági tagok támogatni fogják ezt.