Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Csónakok a Szivárvány-kikötõben a Tisza-tó kiszáradt tiszavalki medencéjénél 2026. augusztus 24-én. Az aszályos idõszak miatt a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIZIG) csökkentette a tó vízszintjét, hogy Szolnok vízellátása biztosított legyen.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Magyarország a cirkuláció rosszabbik végére került, de kijöhet az aszályból

A történelmi nyári aszály döntő oka a globális méretű cirkuláció – a Föld levegőjének és vizének nagyléptékű, egész bolygóra kiterjedő mozgási rendszerének – megváltozása, ami már néhány éve megkezdődött – írta a HungaroMet Zrt. az aszály meteorológiai hátteréről készített és a honlapján közzétett tanulmányban. Az elemzés szerint a Kárpát-medencét különösen sújtotta az aszály, és ebben a cirkulációnak meghatározó szerepe volt.

Az elemzés rámutat: a globális méretű cirkuláció megváltozása miatt a nyugati szelek öve északabbra húzódott, miközben az óceánok felett létrejövő, különösen nagy és hosszú életű anticiklonok blokkolták a nedvesség áramlását a trópusok irányából a mérsékelt égövbe.

Mint írták, június utolsó napjaiban a keleti áramlás az Arab-félsziget feletti nagyon meleg légtömeget Nyugat-Afrika fölé szállította, tovább növelve Algéria-Marokkó térségében már egyébként is meglévő forró levegő hőmérsékletét. Eközben Marokkó nyugati partjainál kialakult egy sekély ciklon, ami a szaharai levegő egy részét Európa felé térítette el, létrehozva a nyár első hőhullámát.

Egy olyan hatalmas anticiklon épült fel, amely gyakorlatilag az egész Atlanti-óceánon keresztül húzódott, blokkolta a trópusok irányából jövő nedvesség Európába jutását, és nehezítette a csapadékhajlamot növelő hurrikánok kialakulását is, ami tovább növelte a mérsékelt övi zóna nedvességhiányát.

Ezzel párhuzamosan a keleti szél gyakorlatilag "elfújta" a felszíni meleg vizet Afrika partjaitól, a mélyebb rétegekből feláramlott a hidegebb tengervíz, így Afrika nyugati partjainál, az egyenlítő térségében megjelent egy alacsonyabb hőmérsékletű tengerfelszín-terület, egyfajta "atlanti La Nina".

A hatalmas anticiklon tehát blokkolta a trópusi levegő áramlását a mérsékelt öv irányába, a hidegebb tengerfelszín pedig kevésbé párolgott, ezáltal még kevesebb nedvesség jutott a légkörbe.

Mivel a ciklonok nem jutottak elegendő nedvességhez, a nyár folyamán gyengébbek maradtak, áramlási rendszerük nem nyúlt le annyira délre, hogy segítse a trópusi eredetű nedvesség feljutását. Az északra felnyúló anticiklon hatására a nyugati szelek öve északabbra tolódott, és kevesebb és gyengébb ciklon jött létre.

Az északi sarkvidék pedig "bezárkózott": körülötte egy zárt áramlási zóna alakul ki, ami gátolta a sarki és a déli területek közötti hőcserét, és így a mérséklet égövi ciklonok kialakulását.

Az Afrikából érkezett meleg légtömeg hőmérséklete nem csökkent Európába érkezve, ennek oka pedig a száraz felszín, az erős napsugárzás és az anticiklon együttes hatására kialakuló pozitív visszacsatolás, a „hőkupola” volt, amely tovább melegítette, vagy legalábbis nem hagyta lehűlni az afrikai légtömeget. A telítetlen levegőben nem képződtek gomolyfelhők, a zavartalan napsugárzás hatására pedig alulról tovább forrósodott a levegő.

Magyarországról azt írták: a téli félévében nem hullott annyi csapadék, hogy a nyár kezdetére a talaj telítésközeli állapotba kerüljön, így a száraz talajfelszín hozzájárult ahhoz, hogy a nyár elején a Medárd-időszaki csapadék nagyrészt elmaradjon.

Az elemzés szerint a Kárpát-medencét különösen sújtotta az aszály, és ebben a cirkulációnak meghatározó szerepe volt:

a nyugati szélrendszer tengelyének áthelyeződésével a ciklonok a szokásosnál északabbra vonultak el, az anticiklonok szinte állandó jelenléte miatt pedig tartósan északnyugati volt a szél, ami erősítette a medencehatást, így az északon elvonuló, érintő hidegfrontok minimális csapadékkal jártak.

A légkörben lévő egyébként is kevesebb nedvesség a hegyek keltette feláramlási területeken hullott ki, ezért úgy tűnt, hogy Magyarországot a határok mentén körbevette a csapadék, de az országban szinte alig esett.

Az elemzésben azt írták, kérdéses, hogy a jelenlegi cirkulációs állapot – a nyugati szelek övének északabbra húzódása, a sivatagi anticiklon erőssége – tartósan fennmarad-e. Ha folytatódik a légkör felmelegedése, akkor a jelenlegi cirkulációs állapot állandósulhat, míg ha az áramlási rendszer változásával a ciklonok pályája délebbre tolódik, akkor van esélye a nedvesebb nyaraknak – értékelték.

Címlapról ajánljuk

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×