Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Ukrán válság - Meddig feszítik a húrt?

Hétfői brüsszeli tanácskozásukon az uniós országok külügyminiszterei áttekintik a pattanásig feszült ukrajnai helyzetet, és elsősorban abban igyekeznek közös álláspontra jutni, hogy miként lehet a legjobb eséllyel elkerülni az erőszak fellángolását.

Magyarország számára az ukrajnai stabilitás és nyugalom megőrzése kiemelten fontos kérdés. Az ország határos Ukrajnával, tehát a dolgok rosszabbra fordulása esetén egy esetleges menekültáradattal az első vonalban kellene megbirkózniuk a magyaroknak. A másik ok, hogy Ukrajnában nem elhanyagolható lélekszámú magyar kisebbség él, és félő, hogy ők a legközvetlenebb elszenvedői lennének az elszabadult indulatoknak.

Ukrajnában jelenleg hatalmi harc folyik az oroszbarátnak tekintett Viktor Janukovics elnök és a magát nyugatbarátnak mondó ellenzék között. E hatalmi harc szereplői mögött Moszkva és a Nyugat verseng egymással az Ukrajna fölötti befolyásért.

Van azonban az eseményeknek egy sajátos magyar olvasata is. Ukrajnában az oroszok nem csupán a hatalmas medve képében fenyegető szomszédot, hanem egyben a legjelentősebb nemzeti kisebbséget is jelentik az országon belül. Aki Ukrajnában a nemzeti kisebbségek jogaira fogékonyabb a másik félnél, az elsősorban az orosz kisebbség jogaira fogékony, de nem lehet teljesen süket a többi, például a magyar kisebbség jogköveteléseire sem. Az orosz befolyás ellen küzdő ellenzéken belül ugyanakkor nem könnyű szétválasztani egymástól a nyugatbarát demokratát attól az ukrán nacionalistától, aki semmilyen kisebbségi jogot nem kíván biztosítani az ukrajnai oroszoknak, de ugyanígy a többi, például a magyar kisebbség tagjainak sem.

Az uniós országok természetesen nem mind egyformán ítélik meg a helyzetet. Azok, amelyek messzebbről szemlélik a válságot, hajlamosabbak arra a hozzáállásra, hogy keményen fel kell lépni Janukovicsék ellen, uniós beutazási tilalommal, valamint bankszámla-befagyasztással kell sújtani az ukrán hatalmi gépezet azon tagjait, akik tüntetők haláláért felelősek.

Ha a Nyugat el akarja érni azt, hogy Ukrajna az ő demokratikus értékeit válassza - és ne a Vlagyimir Putyin által beígért, majd nagyrészt visszatartott, most pedig lebegtetett 15 milliárd dollárt -, akkor nem sújthatja szankciókkal azt a vezetést, amelytől hajlékonyságot remél, másfelől vélhetőleg egy jelentősebb összegről szóló csekket is célszerű mellékelnie az Emberi Jogok Európai Egyezményének díszkiadásához.

Az ukrán pénzügyi nehézségek áthidalását célzó uniós, illetve IMF-es támogatási csomag gondolatát minden brüsszeli diplomata pedzegeti ugyan, de egyelőre senki nem meri nagyságrendileg sem megjósolni az összeget.

A Kaukázusi krétakör dilemmája sejlik fel a folyamatok mögött. Eljöhet az a pillanat, amikor az Ukrajnában egymással szemben álló két tábor egyikét a háttérből támogató külső erőközpont belátja: szakításig, az erőszak felszításáig nem szabad feszítenie a húrt.

Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Borotvaélen táncol a Mercosur-egyezmény

Az Európai Parlamentben még bizonytalan a huszonöt éve előkészített EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás sorsa, amelynek ratifikációját az agrárérdekek és a belpolitikai kockázatok miatt több tagállam és párt is nyíltan vagy burkoltan akadályozná. Miközben a dél-amerikai importtól tartó gazdák és kormányok a mezőgazdaság versenyhátrányától, az eltérő termelési szabályoktól és az árnyomástól félnek, a megállapodás elutasítása súlyos lehetőségektől fosztaná meg az európai – köztük a magyar – feldolgozóipart és szolgáltató szektort. A vita így valójában arról szól, hogy az EU rövid távú agrárfélelmeket vagy hosszabb távú ipari és kereskedelmi érdekeket tekint-e elsődlegesnek egy geopolitikailag is egyre bizonytalanabb világgazdasági környezetben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×