Infostart.hu
eur:
364.84
usd:
331.22
bux:
0
2026. november 16. hétfő Ödön
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU elnöke a pártnak az európai parlamenti választások alkalmából tartott müncheni kongresszusán 2024. április 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Leonhard Simon

Összevonna néhány német tartományt a bajor miniszterelnök

Nem először állt elő rendkívüli és általában elutasítást kiváltó javaslattal Markus Söder. A kisebbik keresztény párt, a CSU és egyben Bajorország kormányfője ezúttal is ezt tette, és az elutasítás alig váratott magára.

Mindenesetre az indítvány rendkívüli port kavart. A bajor miniszterelnök a javaslattal pártja Bad Staffelsteinben, egy egykori kolostorban tartott zárt ülésén állt elő. Ügy vélte, hogy sok a tizenhat tartomány, ezért a pénzmegtakarítás, a döntéshozatali folyamatok felgyorsítása és általánosságban a hatékonyabb munka érdekében közülük néhány egyesítésére van szükség.

Arra hivatkozott, hogy ez az egész ország érdekeit szolgálja. Szerinte a nagyobb egységek sikeresebbek, mint a kisebbek, ezért az állam struktúráját nagyobb egységekre kell átszervezni. Amikor arról kérdezték, hogy mindez konkrétan mit is jelent, először azt válaszolta, hogy „egész egyszerűen kevesebb tartományra van szükség”.

Néhány tartomány alig életképes, és pénzügyileg Bajorország, illetve más erős tartományok támogatják őket – érvelt azután a bajor miniszterelnök. A jelenlegi struktúra nem hatékony, hosszadalmas koordinációs folyamatokhoz vezet, és gyengíti Németország nemzetközi versenyképességét – tette hozzá. Úgy látja, hogy

a nagyobb egységek sikeresebbek, mint a kisebbek, ezért a szövetségi tartományi struktúrát alapvetően meg kell változtatni.

Odáig azonban nem ment el, hogy az általa „beolvasztásra” ítélt tartományokat megnevezze, viszont arról beszélt, hogy a 16 tartomány felében kevesebb mint hárommillió lakos él – többek között Brémát, a Saar-vidéket, Mecklenburg-Elő-Pomerániát, Hamburgot, Türingiát, Szász-Anhaltot, Brandenburgot és Schleswig-Holsteint említette. Ez a struktúra szerinte már nem naprakész.

Több tartomány hevesen tiltakozott a sajátos összevonási javaslat ellen.

A ZDF közszolgálati médium ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a tartományok esetleges átszervezésének rendkívül nagy akadályai vannak. Először egy vonatkozó szövetségi törvénytervezetre, majd ennek Bundestag-, illetve Bundesrat-beli jóváhagyására, továbbá az érintett tartományok lakóinak referendum általi jóváhagyására lenne szükség.

Berlin és Brandenburg tervezett egyesülése 1996-ban teljes kudarcot vallott

– emlékeztetett a ZDF, utalva arra, hogy Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellárnak az ország nehéz gazdasági helyzetében aligha lenne „gusztusa” ilyen jellegű, az állam berendezkedését megbontó reformra.

Több elemző az indítvánnyal kapcsolatban egyetértett abban, hogy a bajor kormányfő a javaslatot egyfajta fenyegetésként tette. Söder, aki 2018 óta a tartomány miniszterelnöke, 2019 óta pedig a CSU vezetője, megígérte a bajoroknak, hogy megváltoztatják a német tartományok közötti költségvetési kiegyenlítési rendszert. Ennek alapján Bajorország fizeti a legtöbbet, megelőzve Baden-Württemberget, míg Berlin a lista utolsó helyén a legnagyobb kedvezményezett.

Az elemzők szerint mostani javaslata ennek jegyében született.

Az indítványnak kevés köze van a reálpolitikához. Mindenesetre Söder megint hallatott magáról.

A német tartományi berendezkedés évszázados múlttal rendelkezik. Az egykori NDK-ban a szovjet megszállás alatt felszámolták a tartományokat, de az újraegyesítéskor Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szászország, Szász-Anhalt és Türingia csatlakozott a szövetségi köztársasághoz. Ezzel jöttek létre a mai formában a keleti tartományok. Hamburg, Bréma és Berlin városállamként önálló tartomány.

A tartományok, saját parlamenttel és kormánnyal, átfogó közigazgatási, kulturális, illetve oktatási autonómiával rendelkeznek.

Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Seszták Miklós-ügy: az NVVH tudta, hova kell menni az elásott pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Fontos teszt jön a piacokon a héten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Fontos teszt jön a piacokon a héten - Mit csinálnak a tőzsdék?

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, az amerikai indexek eséssel zártak pénteken, ma reggel azonban már vegyes a kép. Míg a japán tőzsdén GDP-adat okozott mélyrepülést és esik a koreai részvénypiac is, a hongkongi piacon jó a hangulat és az európai indexek is emelkedéssel nyithatnak a határidős indexek állása alapján. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×