Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
This image is a vector illustration and can be scaled to any size without loss of resolution.
Nyitókép: Bakai, Getty Images

Az amerikaiak 75 százaléka nem támogatja Grönland bekebelezését - közölte az egyik republikánus szenátor

Támogatásáról biztosította Grönlandot az amerikai kongresszus Dániába látgató, tizenegy fős kétpárti küldöttsége pénteken Koppenhágában, miután Mette Frederiksen dán és Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnökkel, valamint a dán parlament tagjaival is tárgyalásokat folytatott.

A megbeszéléseken a dán kormányfő megerősítette, hogy Grönland kapcsán "alapvető nézeteltérés" van kormánya és Donald Trump amerikai elnök álláspontja között.

Lisa Murkowski republikánus szenátor, az amerikai küldöttség egyik tagja a sajtónak nyilatkozva "jó hangulatúnak" nevezte a dán üzleti élet és a parlament képviselőivel folytatott tárgyalásokat. Azt mondta, hogy az amerikaiak "körülbelül 75 százaléka" nem tartja jó ötletnek, hogy az Egyesült Államok "megszerezze" Grönlandot, és az amerikai-dán kapcsolatok ápolására szólított fel.

"Grönlandot a szövetségesünknek és nem egy tárgyi eszköznek kell tekintenünk" - tette hozzá.

Az amerikai kongresszusi delegáció látogatására két nappal azután került sor, hogy Washingtonban eredménytelenül végződött az az amerikai-dán-grönlandi egyeztetés melynek célja az volt, hogy Washington és Koppenhága próbáljon megállapodásra jutni a jelenleg Dániához tartozó és ásványkincsekben gazdag Grönland jövőjéről. Donald Trump az elmúlt egy évben több alkalommal is kijelentette, nemzetbiztonsági megfontolásokból szeretné, ha Grönland az Egyesült Államokhoz tartozna.

Az amerikai küldöttség egy demokrata párti tagja, Chris Coons szenátor a mostani találkozókat értékelő nyilatkozatában azt mondta, a látogatás célja az volt, hogy "csökkentsék a felek között kialakult feszültséget, majd minél konstruktívabb párbeszédet folytathassanak arról, hogyan lehetne előrelépni Grönland ügyében".

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×