„Óvatosan ezzel, hiszen a nagyobb természetes vizeink alkalmatlanok a jégen tartózkodásra. Nem alakult ki az a megfelelő jégvastagság, az a 10-12 centi, amely elbírja egyszerre több ember súlyát is. Előfordulhat, hogy kisebb természetes vizeknél megvan ez a vastagság, de

csak akkor és csak ott szabad rámenni természetes víz jegére, ahol ezt megmérték és a területet kijelölték”

– hangsúlyozta az InfoRádióban Mukics Dániel tűzoltó ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Hozzátette: Magyarországon minden vízfelületnek van egy kezelője – akár az önkormányzat, akár egy horgásztársaság –, ezeknek a feladata megmérni a jég vastagságát, és hogyha elérte az optimális vastagságot, kijelölni azt a területet, ahol szabad a jégen tartózkodni.

Azért nagyon fontos, hogy csak itt merészkedjünk rá a jégre, mert

• a természetes vizek jege üreges lehet,
• a jég alatt lehetnek meleg vizű források,
• a jég alatt olyan természetes bomlási, rothadási folyamatok mennek végbe, amelyek hőt termelnek.

Az ember gondolhatná azt, hogy mondjuk Zamárdinál nyáron is el lehet sétálgatni több száz métert is anélkül, hogy ellepne a víz – ugyan mi történne, ha beszakad valaki, mondjuk vizes lesz térdig. Mukics Dániel szerint ez nem így van. Egyrészt a Balatonnál plusz fokok vannak, csak ott szabad rámenni a jégre, ahol erre a célra területet jelöltek ki. Másrészt alacsony vízben is meg lehet fulladni, pláne,

ha a víz rendkívül hideg, mert az, még ha alacsony is a vízállás, olyan sokkhatást okoz a szervezetnek, hogy lehet, hogy nem feltétlenül tud az ember úgy kijönni belőle, ahogy azt elképzelte.

Ha valaki azt látja, hogy egy ember alatt beszakad a jég vagy beesett a hideg vízbe, azonnal hívja a 112-es segélyhívó számot – kérte a katasztrófavédők szóvivője.

Mukics Dániel megismételte: a budapesi hidakon átsétálva is látható, hogy a Duna két partján lévő nagyobb jégtáblák tele vannak lábnyomokkal. Ám azok az emberek, akik itt sétálgatnak, az életükkel játszanak.

„Kérek mindenkit, hogy csak ott merészkedjen rá a természetes víz jegére, ahol ez ki van jelölve.

Folyóvíz jegére sehol ne merészkedjünk rá, mert az veszélyes lehet, hiszen alul mozgásban van a víz, és folyamatosan elvékonyítja a jeget”

– hívta fel a figyelmet a katasztrófavédők szóvivője.

Szabályok a természetes vizeken kijelölt korcsolyapályákhoz

Ilyen területre sose menjünk egyedül korcsolyázni, csak társasággal, amelynek több tagjánál is legyen feltöltött mobiltelefon. Ez azért fontos, hogyha valahol baleset történne, azonnal tudjuk hívni a 112-es segélyhívó számot.

Ha ropogást, recsegést hallunk a jégen, akkor azonnal vágjuk magunkat hasra és kússzunk a part felé. Így megúszhatjuk, hogy beszakadjon alattunk a jég, hiszen minél nagyobb testfelülettel tartózkodunk a jégen, annál kisebb az esélye, hogy beszakadjon alattunk.

Hogyha mégis beszakadna a jég alattunk, akkor – ugyan ilyen élethelyzetben az ember nehezen őrzi meg a hidegvérét, de mégis – nem szabad elkezdeni össze-vissza kapálózni, mert újra és újra be fog szakadni ott, ahol megpróbálunk kimászni. „Inkább

mellúszásszerű mozdulatokkal próbáljunk meg ráúszni a part felőli jégre. Hogyha van nálunk egy lakáskulcs, egy golyóstoll, akkor azt egyfajta mesterséges karomként megpróbálhatjuk használni, hogy azzal kihúzzuk magunkat”

– tanácsolta Mukics Dániel.

Fontos, hogy ne menjünk hanyatt-homlok segíteni, hogyha ilyen balesetet látunk, mert nagyon könnyen segítőből mi is bajba jutott emberré válhatunk. És mindenképpen hívjuk a 112-es segélyhívó számot! A tűzoltók perceken belül a helyszínre sietnek a speciális, jégről, jég alól mentésre alkalmas eszközeikkel.

Hogyha esetleg van a közelben egy létra, egy hosszú deszka, akkor ezt megpróbálhatjuk a jégre ráfektetni, ezen úgy el tud oszlani a súlyunk, hogy ki tudjuk húzni a bajba jutott embert.

Hogyha van nálunk kötél a közelben, szintén használhatjuk, vagy több kabátot, pokrócot összecsomózhatunk, és ezekből rögtönözhetünk egy kötelet, amivel kihúzhatjuk a bajba jutott embert. Egy hosszú faág is jó lehet erre a célra.

A legrosszabb helyzet, hogyha valaki a jég alá kerül. Akkor van lehetősége túlélni ezt a helyzetet, hogyha felfele néz, és a fények alapján próbál meg tájékozódni és megkeresni azt a léket, ahol beesett – tanácsolta zárásként Mukics Dániel.