Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Az izraeli erõk és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti háborúban hajléktalanná vált palesztin emberek sátortábora lerombolt épületek maradványai közt egy vihar pusztítása után Gáza városában 2026. január 13-án, amelynek reggelén faldarabok zuhantak szükségsártakra, legkevesebb négy ember életét oltva ki.
Nyitókép: MTI/AP/Dzsehad as-Srafi

Csicsmann László: a Hamász hátralépése még nem jelent fegyverletételt Gázában

A Hamász kész átadni a Gázai övezet feletti ellenőrzést az újonnan alakult palesztin szakértői kormánynak. A fegyvereiket azonban addig nem adják le, amíg Izrael ki nem vonul a megszállt területekről.

Tavaly októberben tűzszüneti megállapodás született Izrael és a Gázai övezetet korábban ellenőrzése alatt tartó Hamász között. A béketerv második fázisában most a térségben megalakult egy új palesztin szakértői kormány. A Gázai övezet ketté van osztva azóta, hogy elindult a 20 pontos béketerv. Nagyobb részét Izrael ellenőrzi, a kisebb részén a Hamász helyreállította a hatalmat. Ugyanakkor mivel nem nagyon jutnak be segélyek, katasztrofális a humanitárius helyzet, a határátkelőket nem engedték megnyitni és mindkét fél megsérti a tűzszünetet.

Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban emlékeztetett: az Egyesült Államok elhatározta, hogy elindul a 20 pontos béketerv második szakasza, és ennek első lépése, hogy egy 15 fős technokrata palesztin tanács felálljon, és kvázi irányítsa a Gázai övezetet. Most ez fog bekövetkezni. Ám az, hogy a Hamász ezt elfogadta, nem jelenti azt, hogy beleegyezik a lefegyverzésbe.

A szervezet valószínűleg úgy számol, hogy valójában nem lesz súlya ennek a testületnek.

A fegyverek azonban továbbra sem hallgatnak. Csütörtökön izraeli légicsapás végzett a Hamász egyik magas rangú tisztségviselőjével a Gázai övezetben, ami tovább gyengítheti a palesztin szervezet katonai szárnyát. Csicsmann László szerint a hadra foghatóság kérdéses: utánpótlás láthatóan van, ám nem rendelkeznek már olyan képzettséggel, mint pár évvel korábban, és katonai képességeik terén is jelentős mértékben meggyengültek.

„Kulcsfontosságú kérdés a lefegyverzés, és az, hogy

mi lesz a Hamász jelenlegi vezetőivel – ha nem likvidálják őket izraeli részről, akkor elhagyják a Gázai övezetet?

Vagy pontosan hogyan kell elképzelni az elkövetkezendő heteket? Ez a béketerv jelenleg több sebből vérzik, de az legalább üdvözlendő, hogy a második szakaszba lépnek a felek” – mondta a Közel-Kelet-szakértő.

Izrael és a Hamász eközben egymást vádolja a tűzszünet rendszeres megsértésével.

(A nyitóképen: Az izraeli erők és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet közötti háborúban hajléktalanná vált palesztin emberek sátortábora lerombolt épületek maradványai közt egy vihar pusztítása után Gáza városában 2026. január 13-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×