Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.71
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Rendkívül szoros lesz az eredmény Romániában

Romániában rendkívül szoros végeredmény várható a baloldali és a jobboldali nagy párt választási versenyében. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az erdélyi magyarok romániai számarányának megfelelő szavazatot gyűjtött.

A szavazatok csaknem teljes feldolgozottsága mellett sem lehet biztosan tudni, melyik párt nyerte a romániai parlamenti választásokat. Míg a 71 százalékos feldolgozottságnál a jobboldali Demokrata Liberális Párt vezetett másfél százalékkal, a közel 93 százalékos feldolgozottságú adatok a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt választási szövetségének a 0,2 százalékos előnyét jelzik.

Ez újabb adatok szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a szavazatok 6,2 százalékát szerezte meg; támogatottsága tehát megegyezik a romániai magyarság országos százalékos arányával.

Az eddig feldolgozott adatok azt jelzik, hogy az RMDSZ jelöltjeit az ellenzék által támogatott függetlenek sem tudták igazán megszorítani. Ezek valamennyien alulmaradtak a választási versenyben.

Amint azt Bakk Miklós politológus a Transindex portálnak nyilatkozva megállapította, a választási eredmények ismét kirajzolták, hogy az RMDSZ a vegyes lakosságú régiókban tudja jobban megszólítani a magyar választókat. A tömbmagyar vidékeken is nyer ugyan, de ott már nem tudja hozni a magyarság arányának megfelelő szavazatmennyiséget.

Érdekes egyébként, hogy a tömbmagyar vidékeken az RMDSZ színeiben induló kevésbé ismert jelöltek szerepeltek jobban. Hargita megyében például az első mandátumáért versenybe szálló Gyerkó László a szavazatok csaknem 90 százalékát gyűjtötte be, míg Verestóy Attila szenátusi frakcióvezetőnek 70 százalékkal, Márton Árpád képviselőházi frakcióvezetonek pedig 56 százalékkal kellett beérnie.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×