Infostart.hu
eur:
385.28
usd:
328.63
bux:
121306.77
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén

Moszkvában a halál is drága

A moszkvai átlagemberek számára lassan megfizethetetlen lesz az elhunytak eltemetése. A temetői árak lassan a csillagokig érnek, ami különösen azért nehezen feldolgozható a Moszkvában élőknek, mert 1990-ig az állam ingyenesen eltemette a halottakat.

Európa legnagyobb metropoliszában csillagászati összegeket kérnek egy temetésért. Egy Moszkva külvárosában lévő temetőben 300 ezer rubel (mintegy 2 millió 400 ezer forint) egy parcella, bár igaz, hogy ugyanannak a temetőnek az egyik eldugott szegletében már félmillió forintért is végső nyugalomra lehet helyezni az elhunyt hozzátartozót.

A moszkvaiakat sokkoló drágaság oka az orosz piacgazdaságban keresendő. Míg 1990-ig a temetés ingyenes volt, azóta némi túlzással virágzik a "halálipar". Bár az orosz főváros 71 temetője még mindig önkormányzati tulajdonban van, a korábban a temetéseket intéző állami hivatalt egy félig magántulajdonban lévő cég váltotta fel.

A gyakorlatilag monopóliumot élvező Ritual pedig úgy tűnik, kihasználja a helyzetet és komoly hasznot hajt a temetkezésből. Ami nem is csoda, hiszen a 10,5 milliós Moszkvában évente 130 ezer ember veszti életét.

Az orosz törvények minden állampolgárnak garantálják a parcellát, a koporsót, a temetést és a szertartást, ezekért a cég nem kérhet többet 9000 rubelnél (70 ezer forintnál). A Ritual azzal növeli bevételeit, hogy "temetési szertartásokért" számol fel különdíjat.

A cég igazgatóhelyettese azzal indokolta a kialakult helyzetet, hogy a vállalat pénzt fektet be a temetőkbe, amiből szeretne valamennyit viszontlátni.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Váratlanul új területet csatolna az Egyesült Államokhoz Trump: mindenki feszülten figyel

Váratlanul új területet csatolna az Egyesült Államokhoz Trump: mindenki feszülten figyel

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump már beiktatása előtt, tavaly januárban is nagy port kavart a világ legnagyobb szigetével, Grönlanddal kapcsolatos kijelentéseivel. Az északi-sarkkörön túl fekvő, gazdasági és geopolitikai szempontból is fontos terület Dánia fennhatósága alatt áll, azonban Trump már első elnöki ciklusa óta fogalmaz meg területi ambíciókat a szigettel kapcsolatban. A Google Trends adatainak segítségével megnéztük, hogy a folyamatosan alakuló sztori hogyan befolyásolta a Google-kereséseket globálisan.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×