Októberben a külkereskedelmi áruforgalom aktívuma 713 millió euró volt, az egyenleg 178 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. A kivitel volumene 3,1 százalékkal alacsonyabb, a behozatalé 1,1 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakinál – jelentette hétfőn a KSH.
Az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 1,4 százalékkal, az importé pedig 3,6 százalékkal maradt el a szeptemberitől.
Októberben a kivitel értéke 12,8 milliárd euró (5010 milliárd forint), a behozatalé 12,1 milliárd euró (4732 milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbi időszakhoz képest euróban kifejezve az export értéke 0,9 százalékkal csökkent, az importé 0,6 százalékkal nőtt.
Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 3,6 százalékkal, a behozatalé 0,7 százalékkal csökkent.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 0,6 százalékkal, a behozatalban 3,5 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 3,0 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 2,9 százalékkal, a dollárral szemben 9,0 százalékkal erősödött.
A KSH jelentése szerint a gépek és szállítóeszközök exportvolumene 2,6 százalékkal csökkent, importvolumene 6,4 százalékkal bővült. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport a kiviteli oldalon 1,5 százalékponttal fokozta a teljes export volumencsökkenését, a behozatalban 2,9 százalékponttal erősítette a teljes import volumennövekedését.

A feldolgozott termékek exportvolumene 6,2 százalékkal, importvolumene 6,6 százalékkal csökkent. A feldolgozott termékek árufőcsoport exportban 1,8 százalékponttal gyorsította a teljes kivitel volumencsökkenését, az importban 2,5 százalékponttal fogta vissza a teljes behozatal volumennövekedését.
Az energiahordozók exportvolumene 20, az importjuké 5,1 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Az energiahordozók forgalombővülése exportoldalon 0,6 százalékponttal ellensúlyozta a teljes kivitel volumencsökkenését, importoldalon 0,4 százalékponttal erősítette a teljes behozatal volumennövekedését.

Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 5,4 százalékkal csökkent, a behozatalé 5,6 százalékkal nőtt. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás exportban 0,4 százalékponttal gyorsította a teljes forgalom volumencsökkenését, importban ugyanennyivel erősítette a teljes forgalom volumennövekedését.
Területi bontásban az EU tagállamaiba irányuló kivitel volumene 3,7 százalékkal, az onnan érkező behozatalé 3,4 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi mérleg 53 millió euróval romlott a 2024. októberi egyenleghez képest, 1063 millió euró többlet keletkezett. Az export 75, az import 71 százalékát bonyolította le az ország ebben a viszonylatban.
Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 4,0 százalékkal csökkent, a behozatalé 10 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 126 millió euróval romlott, 351 millió eurós passzívumot mutatott.
Január–októberben a kivitel értéke 123 milliárd euró (49 364 milliárd forint), a behozatalé 115 milliárd euró (45 945 milliárd forint) volt. Az egy évvel korábbi időszakhoz képest a kivitel volumene 0,3 százalékkal csökkent, a behozatalé 2,0 százalékkal nőtt. A termék-külkereskedelmi mérleg 555 millió euróval javult, a többlet 8,5 milliárd euró volt.
A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 3,7 százalékkal, a behozatalban 1,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A cserearány 2,7 százalékkal javult. A forint az euróhoz képest 2,1 százalékkal gyengült, a dollárhoz viszonyítva 0,9 százalékkal erősödött – közölte a KSH.
Szolgáltatás-külkereskedelmi többlet
A Központi Statisztikai Hivatal hétfőn azt is közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 1,4 százalékkal bővült, importja 4,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. Az aktívum 3,9 milliárd euró volt, 415 millió euróval több a 2024. harmadik negyedévinél.

Az előző negyedévinél az export értéke 14, az importé 7,8 százalékkal, a többlet összege pedig 812 millió euróval volt nagyobb.
A harmadik negyedévben az export értéke 10,3 milliárd euró (4,1 ezer milliárd forint), az importé 6,3 milliárd euró (2,5 ezer milliárd forint) volt. A szolgáltatás-külkereskedelem aktívuma 3,9 milliárd euró (1,6 ezer milliárd forint) volt.
A szolgáltatáscsoportok közül a turizmus 1843 millió, a szállítási szolgáltatások 904 millió, az üzleti szolgáltatások pedig 576 millió euróval járultak hozzá a harmadik negyedévi aktívumhoz.
A szolgáltatások exportjának 66, -importjának 74 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolította le Magyarország, ebben a viszonylatban 2,1 milliárd euró többlet keletkezett.
A legfontosabb partner továbbra is Németország, mellyel szemben az összforgalom 19 százaléka realizálódott. A második helyen az Egyesült Államok, a harmadikon Ausztria áll, hozzájuk a szolgáltatáskereskedelem 8,5, illetve 7,3 százaléka kapcsolódott.
A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 38 százalékot (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 19 százalékot) tett ki, de jelentős volt még a turizmus 29 és a szállítási szolgáltatások 24 százalékos részesedése is.
Az importban is az üzleti szolgáltatások domináltak 53 százalékos részaránnyal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 26 százalék volt), miközben a szállítási szolgáltatások 25, a turizmus 18 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból.
A harmadik negyedévben a szolgáltatásexport euróban számított értéke 1,4 százalékkal (forintban számítva 1,9 százalékkal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest, míg az importé 4,1 százalékkal (forintban számítva 3,7 százalékkal) mérséklődött. Az aktívum 415 millió euróval (170 milliárd forinttal) haladta meg az előző év azonos időszaki többletet.
Az aktívum növekedéséhez döntő mértékben a turizmus szolgáltatások 407 millió, illetve a bérmunka szolgáltatások 55 millió eurós egyenlegjavulása járult hozzá, amelyet az üzleti szolgáltatások 49 millió eurós egyenlegromlása valamelyest ellensúlyozott.
Aktívumunk értéke az európai uniós forgalomban 8,6 százalékkal, 166 millió euróval vált kedvezőbbé, ami elsősorban a Luxemburggal, Ausztriával és Görögországgal szemben regisztrált 131 millió, 80 millió és 52 millió eurós egyenlegjavulásra vezethető vissza. Ugyanakkor a KSH említésre méltónak nevezi az Írország egyenlegében bekövetkezett 101 millió euró értékű passzívumnövekedés.

Az EU-n kívüli országok esetében a többlet 249 millió euróval, 16 százalékkal nőtt. A javulást elsősorban az Egyesült Államokkal és Svájccal szemben realizált 102 millió, illetve 58 millió eurós aktívumnövekedés eredményezte.

Január–szeptemberben a kivitel értéke 27 milliárd euró (11 ezer milliárd forint), a behozatalé 18 milliárd euró (7,2 ezer milliárd forint) volt, az egy évvel korábbihoz képest a kivitel értéke 0,6 százalékkal (157 millió euróval), a behozatalé 4,6 százalékkal (865 millió euróval) csökkent.






