Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
Creative euro icon with glowing stock chart on dark wallpaper. Cryptocurrency and money concept. 3D Rendering
Nyitókép: peshkov/Getty Images

Október eleji forintgyengülés: a kamatfelár mindent eldönt

A pénzvilág néha érzékenyebben reagál egyes mondatokra, mint a fontos számokra. Egyetlen kijelentés elég lehet, hogy egy fizetőeszköz árfolyama gyengüljön. A lényeges erővonalak, azaz a kamatfelár alapján azonban kijelenthető, hogy a forint inkább túl hevesen reagált, mintsem a gyengülés kezdetét jelezte.

2025. október 7-én, kedd reggel az euró–forint-árfolyam lassan kúszott felfelé, a befektetők pedig már sejtették, hogy valami történni fog. Délelőtt a magyar fizetőeszköz négy teljes forintot gyengült az euróval szemben, és átlépte a 393-as szintet.

Az elemzők gyorsan megírták a magyarázatukat. Gyenge ipari adat, borús hangulat, technikai szintek áttörése. Illetve a jegybank és a kormányzat csörtéje az optimális kamatszintekről. Forintpozíciók zárultak, shortok nyíltak, és a devizapiac percek alatt káoszba fordult. Délre a forint már nemcsak az euróval, de a dollárral és a zlotyval szemben is hátrányba került. Csak estére tért magához.

A kérdés viszont azóta ott lóg a levegőben. Ez egy egyszeri botlás volt csak, vagy inkább egy nagyobb tragédia kezdete? A következő időszakban már gyengülni fog a magyar fizetőeszköz, vagy folytatódik az év eleje óta tartó erősödési trend?

A válasz a kamatokban rejlik. Egész pontosan a kamatfelárban. Ez pedig három különböző történetet mesélt az elmúlt három évben.

Az euró/forint árfolyam (piros), illetve a forint (kék) és az euró (zöld) kamat alakulása. Forrás: TradingEconomics.

Az első felvonásban, az időszak elején a forint nagy formában volt. A magyar alapkamat 13 százalékon állt, miközben az eurózónában mindössze 2 százalék körül mozgott. Ez az óriási, 11 százalékos kamatkülönbség mágnesként vonzotta a befektetőket Magyarországra. A forint pedig ennek farvizén egyre erősödött.

A második felvonásban viszont elkezdett kopni a varázs. Az Európai Központi Bank kamatemelései véget értek, de a Magyar Nemzeti Bank (látva, hogy az infláció lejtmenetbe kapcsolt) fokozatosan csökkentette az alapkamatot. A magyar kamatfelár előbb 8, majd 4, végül 2,5 százalékra olvadt. És eközben valami megváltozott. A forint, amely addig önbizalommal feszített, hirtelen gyengülni kezdett. A befektetők ugyanis már nem látták benne azt a nagy hozamígéretet, amit korábban megkaptak.

A harmadik felvonás újabb fordulatot hozott. 2025 elején az Európai Központi Bank a gazdasági lassulás miatt kamatot vágott, míg Magyarországon a kamatcsökkentési ciklus megállt. Így a kamatfelár ismét nőni kezdett. A forint pedig újra erősödött, hiszen a külföldi befektetők visszatértek.

Ez a történet is világossá teszi, hogy a pénz oda megy, ahol jobban megfizetik. Ha a magyar kamatfelár nő, vagy stabilan magas, akkor a forint iránti kereslet is erős lesz. A kamatkülönbség ugyanis nem pusztán egy szám, hanem profitlehetőség is a pénzügyi befektetőknek.

A 2025. október 7-i gyengülés így szinte biztosan nem egy új fejezet kezdete volt, hanem csak egy kis turbulencia. A fundamentumok nem omlottak össze, csak a narrátor szólt közbe egy kicsit hangosabban a kelleténél. Amíg a kamatfelár 4 százalék felett marad, addig a forint árfolyama valószínűleg továbbra is az erősödés irányába mutat majd.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense

Címlapról ajánljuk
A PSG viszi el Budapestről a BL-trófeát

A PSG viszi el Budapestről a BL-trófeát

Tizenegyes-párbajban a PSG nyerte meg a budapesti BL-döntőt, Az 1–1-re végződött 120 perc után a szétlövésben az Arsenal addigi legjobb mezőnyjátékosa, Gabriel hibázott az utolsó lövésnél

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×