Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott, videófelvételről készült kép az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőműről a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2022. augusztus 7-én. A támadás során egy kiégett fűtőcsövek tárolására szolgáló raktárt ért találat, valamint radioaktivitás mérésére szolgáló szenzorok sérültek meg. Az orosz és az ukrán erők egymást vádolják a zaporizzsjai atomerőmű lövetésével.
Nyitókép: MTI/EPA//Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Aszódi Attila a zaporizzsjai erőműről: elég nagy a probléma, és a harcok akadályozzák a helyreállítást

Egyáltalán nem ideális, ha hosszú időn keresztül dízelgenerátorok látnak el egy atomerőművet árammal – mondta az InfoRádióban az atomenergetikai szakértő. Arról is beszélt, hogy jelenleg az a legfontosabb, hogy a zaporizzsjai létesítmény nyolc üzemelő dízelgenerátora további üzemanyag-ellátást kapjon.

Kritikussá vált a helyzet a zaporizzsjai atomerőműben az ukrán elnök tájékoztatása szerint. Kilenc napja megszakadt a reaktorok hűtésében létfontosságú árambetáplálás, így a vészhelyzeti generátorok biztosítják a biztonság fenntartásához szükséges energiát.

Aszódi Attila az InfoRádióban úgy fogalmazott, nagy probléma, hogy nem jön kívülről áram az erőműbe, de az említett eljárással hosszú ideig ellensúlyozni tudják a kialakult helyzetet. Emlékeztetett, hogy a zaporizzsjai létesítményben már több mint három éve, 2022 nyarán leállították a reaktorokat, amelyek azóta lehűtött állapotban vannak. Ennek következtében a hőtermelésük jelenleg nagyon alacsony szinten van. Az erőműben összesen 18 dízelgenerátor található, de egy ideje csak nyolc működik, igaz, ezek is képesek elegendő mennyiségű áramot termelni.

Az egyetemi tanár megjegyezte: egyáltalán nem ideális az atomenergetikában, amikor hosszú időn keresztül dízelgenerátorok látnak el egy atomerőművet árammal, de megítélése szerint az oroszok megfelelően tudják menedzselni a helyzetet a zaporizzsjai telephelyen. Kiemelte, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelentései szerint a szórt vizes hűtőmedencékben van elegendő víz, így nem okozhat gondot a vízutánpótlás biztosítása. Ezek a medencék látják el a pihentető medencék és a reaktorok hűtését. Jelen helyzetben Aszódi Attila szerint az a legfontosabb, hogy a nyolc üzemelő dízelgenerátor további üzemanyag-ellátást kapjon. Úgy értesült, hogy az erőműnek 8-10 napra elegendő készlete van dízelüzemanyagból, de ezt folyamatosan pótolni kell.

Az atomenergetikai szakértő hozzátette: nyilván megkönnyítené a helyzetet, ha véget érnének a harcok a létesítmény közelében is. Úgy véli, a megsérült utolsó vezeték helyreállítását könnyen meg lehetne oldani, ha a karbantartó személyzet oda tudna menni úgy, hogy nem érezné magát közvetlen életveszélyben. A háború azonban a zaporizzsjai atomerőmű környékén is zajlik, ezért nem tudják helyreállítani az áramellátást.

Egy leállított atomerőműben több fennakadást is okoz, ha nincs biztosítva az elektromosság. Aszódi Attila elmondta: áram szükséges ahhoz, hogy az operátorok ellássák a feladataikat, elvégezzék a különféle méréseiket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a leállított reaktorokban és a pihentető medencékben lévő kiégett üzemanyag hőt termel. Mivel a zaporizzsjai telephely reaktorai már több mint három éve nem üzemelnek, ez a hőmennyiség relatíve alacsony, de még mindig több megawattnyi volumenről van szó. A szakértő megjegyezte: ahhoz, hogy ezt a hőt folyamatosan el lehessen szállítani az üzemanyagból,

muszáj fenntartani a hűtést, amihez azonban szivattyúk kellenek, utóbbiak működtetéséhez pedig villamos energiára van szükség. Ezért szorul folyamatos áramellátásra az erőmű.

Aszódi Attila szerint műszakilag elég nagy a probléma, aminek az érzékeltetésére elmondta, hogy összesen tíz nagyfeszültségű vezetéki kapcsolata volt a telephelynek a környezetével, de az oroszok gyakorlatilag mindet szétbombázták. A tíz kapcsolatból a legutolsó viszonylag sokáig fennállt, de a múlt héten egy tüzérségi támadás következtében az is megsemmisült.

Nagyobb a biztonság, ha nem üzemelnek a reaktorok

A BME Természettudományi Karának dékánja 2022 augusztusában levelet írt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetőjének, amelyben azt kérte tőle, hogy állítsák le az összes reaktort. Akkoriban ugyanis hosszan elhúzódó vita alakult ki arról, hogy valójában ki veszélyezteti a nukleáris biztonságot. Abban az időszakban a zaporizzsjai erőmű egy reaktora kis teljesítménnyel működött, két reaktora pedig meleg leállított állapotban volt, és ha komolyabb támadás érte volna a létesítményt, miközben üzemel az egyik reaktor, akkor az ebből származó potenciális kibocsátás sokkal nagyobb veszélyt jelentett volna, mintha leállítják a reaktort.

Aszódi Attila kitért arra is, ha leállítják és lehűtik a berendezéseket, akkor eleve nincs magas nyomás, így pedig ha valamilyen mechanikai sérülés éri valamelyik rendszert, akkor nem tud olyan energiával kikerülni a környezetbe radioaktív anyag.

Azt is fontos tudni, hogy ha leállítják a reaktort abból a célból, hogy ne termeljen, akkor nem keletkezik benne újabb radioaktív anyag, és a rövid felezési idejű izotópok idővel elbomlanak. Jelenleg a zaporizzsjai atomerőmű hat reaktorában és a mellettük található pihentető medencében sokkal alacsonyabb mennyiségű radioaktív anyag van, mint ha egy vagy több reaktor működne, hiszen akkor folyamatosan keletkeznének rövid felezési idejű radioaktív izotópok is.

Aszódi Attila kiemelte: ha valamelyik berendezés jelentős mechanikai sérülést szenved egy esetleges tüzérségi támadás következtében, akkor a létesítmény és környezete kevésbé van veszélyben abban az esetben, ha a reaktorok nem mennek. A szakértő szerint ezért nagyon lényeges, hogy ne lássa el magát energiával, mert akkor ez a potenciális veszély a harcok közepette sokkal nagyobb lenne.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×