Címke: aszódi attila (57 cikk)

A paksi atomerőmű négy blokkja további üzemidő-hosszabbításra vár, ezért volt időszerű az amerikai technológia beszerzése – mondta az InfoRádióban az atomenergetikai szakértő. A BME Természettudományi Karának dékánja elmondta: a következő két évtizedben további kiégett üzemanyag-kazetták keletkeznek, amelyeket a jelenlegi létesítmény a kapacitás korlátozottsága miatt nem tud már befogadni.

Mi az elefántgörbe, a kétpúpúteve-görbe és a kacsagörbe? Hogyan áll be Nyugat-Európa az atomenergiával? Mi a helyzet a Paks II-vel kapcsolatos engedélyekkel? Milyen partnerek az oroszok? Biztonságos-e ma a zaporizzsjai és a csernobili atomerőmű? Minderről beszélt Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar dékánja, atomenergetikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

Egyáltalán nem ideális, ha hosszú időn keresztül dízelgenerátorok látnak el egy atomerőművet árammal – mondta az InfoRádióban az atomenergetikai szakértő. Arról is beszélt, hogy jelenleg az a legfontosabb, hogy a zaporizzsjai létesítmény nyolc üzemelő dízelgenerátora további üzemanyag-ellátást kapjon.

Az Európai Unió Bírósága szeptember 11-én megsemmisítette az Európai Bizottságnak a Paks II projekt állami támogatását jóváhagyó 2017-es döntését. Ennek jelentőségéről és hatásáról Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár beszélt az InfoRádióban.

A nyár közepén járunk, forróság van, nő az energiaigény, hiszen szeretnénk a légkondicionálókat működtetni; egyre több energiára, áramra van szükségünk - erről beszélt Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című, a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában.

Megkezdődik az amerikai kis moduláris nukleáris technológia magyarországi bevezetése. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádióban elmagyarázta, milyen előnyökkel jár ez a megoldás, és hogy áll most az új technológia fejlesztése.

Az iráni atomprogram jelenlegi helyzetéről annak kialakulásáról, a szabálytalanságokról is beszélt Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja, atomenergetikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában. Elmondta, miből lehet biztosan látni, hogy az urán felhasználása nem békés célú.

Hatvan százalékos urándúsítás semmiképpen nem indokolt egy polgári programban, atomerőműhöz nem szükséges ilyen magas dúsítás, így arra lehet következtetni, hogy a perzsa állam fegyver-előállítás céljából kezdeményezte az eljárást – mondta az InfoRádióban a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja. A nukleáris biztonsági szakértő hozzátette: most még nem lehet tudni, hogy az iráni urándúsító létesítményeken túl maguk a dúsított uránkészletek is sérülést szenvedtek-e az amerikai támadásokban.

Irán régóta törekszik egy széles spektrumú nukleáris program megvalósítására. Izrael most az urándúsító kapacitásokat, létesítményeket támadja, mert azt feltételezi, hogy Irán fegyvercélú urándúsításra törekszik – erről beszélt az InfoRádióban Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának dékánja.

Nagyon felelőtlen, aki ilyen döntéseket hoz és ide engedte eszkalálódni az orosz-ukrán háborút, radioaktív veszély azonban nincs – mondta az InfoRádióban Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára a csernobili atomerőműt ért dróncsapás után.

Törékenynek érzi az ukrajnai háborúban érintett atomerőművek helyzetét a BME Természettudományi Karának dékánja, aki szerint növeli a kockázatot, hogy már az oroszországi kurszki atomerőmű is a frontvonal közelébe került.

Az utolsó ukrán dolgozót is elküldték az orosz megszállók a zaporizzsjai atomerőműből, amelyet két éve foglaltak el. Az ukrán atomenergetikai vállalat szerint az oroszok nem tudják biztonságosan üzemeltetni a létesítményt. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője az orosz elnökkel egyeztet.

A kahovkai gát tavalyi felrobbantása és az alacsony vízszint miatt nem lehet hozzáférni annyi hűtővízhez sem, ami csak az üzem egyetlen blokkjának üzemeltetéséhez lenne szükséges – mondta az InfoRádióban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja.

Valóban vannak ember által előidézett földrengések – erősítette meg az InfoRádió által megkérdezett geológus szakértő. Harangi Szabolcs, az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója szerint azonban valószínűbb, hogy Békésben természetes okokból mozdult meg többször is a talaj.

A Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt 99 földrengés pattant ki. Ebből vont le következtetéseket a Műegyetem TTK dékánja.

Japán megkezdte a fukusimai atomerőmű hűtővizének óceánba engedését. Az eljárásról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja beszélt.

A felrobbantott gát miatt veszélybe kerülhet a zaporizzsjai atomerőmű hűtése, de nukleáris veszélyhelyzet nem várható, mert a létesítménynek van egy saját víztározója – közölte Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja.

Az atomenergia használatának ellentétes európai megítéléséről, egy reaktor lehetséges újraindításáról, valamint Paks 1-ről és Paks 2-ről is beszélt Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádió Aréna című műsorában.

Április 15-én leáll az utolsó három atomerőmű is Németországban. A változó energiahelyzetről az InfoRádió a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének tanárát kérdezte.

A Budapesti Műszaki Egyetem professzora szerint Magyarországnak egy harmadik atomerőműre is szüksége lenne a stabil energiaellátáshoz.