Infostart.hu
eur:
388.73
usd:
336.9
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
zaporizzsjai atomerőmű  / Cooling towers of Zaporizhia Nuclear Power Station in Enerhodar, Ukraine
Nyitókép: OlyaSolodenko/Getty Images

Veszélyre figyelmeztet a NAÜ: most a legsúlyosabb a helyzet a zaporizzsjai atomerőműben

Nincs külső áramellátása Európa legnagyobb atomerőművének, így csak addig nem fenyeget az olvadás veszélye, amíg dízelgenerátorokról megoldható a reaktorok hűtése – figyelmeztetett Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója.

Az orosz ellenőrzés alatt álló, Délkelet-Ukrajnában fekvő zaporizzsjai atomerőmű továbbra is vészhelyzeti dízelgenerátorokkal biztosítja a hűtést, miután bő egy hete megszakadt az utolsó külső áramellátási vonal – közölte szerdán az erőmű orosz vezetése a Reuters szerint.

Az orosz állami RIA hírügynökség alapján az erőmű orosz vezetése azt állítja, a tartalék áramellátás egyelőre elegendő, de a rendszeres külső áramellátás helyreállítása az ukrán tüzérségi támadások miatt lehetetlen. Ukrajna ezzel szemben az orosz támadásokat hibáztatja ugyanezért – írja a Portfolio.

„Európa legnagyobb atomerőműve több mint egy hete külső áramellátás nélkül működik, ami messze a leghosszabb ilyen incidens a több mint három és fél éve tartó háború során” – nyilatkozott Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. Áram nélkül nem hűthető a nukleáris fűtőanyag a reaktorokban, és fennállna az olvadás veszélye. Jelenleg minden reaktor leállított állapotban van, így a szokásosnál hűvösebbek.

A reaktoregységek és a kiégett fűtőelemek jelenlegi állapota stabil, amíg a dízelgenerátorok elegendő energiát tudnak biztosítani a létfontosságú biztonsági funkciók és a hűtés fenntartásához, de Grossi szerint rendkívül fontos, hogy a külső áramellátást helyreállítsák.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden azt mondta, még soha sem volt ehhez fogható vészhelyzet a zaporizzsjai erőműben.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×