Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
zaporizzsjai atomerőmű  / Cooling towers of Zaporizhia Nuclear Power Station in Enerhodar, Ukraine
Nyitókép: OlyaSolodenko/Getty Images

Veszélyre figyelmeztet a NAÜ: most a legsúlyosabb a helyzet a zaporizzsjai atomerőműben

Nincs külső áramellátása Európa legnagyobb atomerőművének, így csak addig nem fenyeget az olvadás veszélye, amíg dízelgenerátorokról megoldható a reaktorok hűtése – figyelmeztetett Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója.

Az orosz ellenőrzés alatt álló, Délkelet-Ukrajnában fekvő zaporizzsjai atomerőmű továbbra is vészhelyzeti dízelgenerátorokkal biztosítja a hűtést, miután bő egy hete megszakadt az utolsó külső áramellátási vonal – közölte szerdán az erőmű orosz vezetése a Reuters szerint.

Az orosz állami RIA hírügynökség alapján az erőmű orosz vezetése azt állítja, a tartalék áramellátás egyelőre elegendő, de a rendszeres külső áramellátás helyreállítása az ukrán tüzérségi támadások miatt lehetetlen. Ukrajna ezzel szemben az orosz támadásokat hibáztatja ugyanezért – írja a Portfolio.

„Európa legnagyobb atomerőműve több mint egy hete külső áramellátás nélkül működik, ami messze a leghosszabb ilyen incidens a több mint három és fél éve tartó háború során” – nyilatkozott Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. Áram nélkül nem hűthető a nukleáris fűtőanyag a reaktorokban, és fennállna az olvadás veszélye. Jelenleg minden reaktor leállított állapotban van, így a szokásosnál hűvösebbek.

A reaktoregységek és a kiégett fűtőelemek jelenlegi állapota stabil, amíg a dízelgenerátorok elegendő energiát tudnak biztosítani a létfontosságú biztonsági funkciók és a hűtés fenntartásához, de Grossi szerint rendkívül fontos, hogy a külső áramellátást helyreállítsák.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden azt mondta, még soha sem volt ehhez fogható vészhelyzet a zaporizzsjai erőműben.

Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Magyarország a nemzetközi klímarangsorban: van, amiben utolsóelőttiként csak egyetlen ázsiai országot előztünk le

Magyarország a nemzetközi klímarangsorban: van, amiben utolsóelőttiként csak egyetlen ázsiai országot előztünk le

Hazánk 2020-ban iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemlegessé válik. Ennek elérése ugyanakkor nem valósítható meg egyik napról a másikra, több évtizeden keresztül folyamatos elköteleződést és cselekvést igényel. Ehhez nyomon kell követni a folyamatokat és a szakpolitika-alkotásban is reagálni kell azokra. A Green Policy Center kiadta Magyarország Ötödik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentését, ami már öt év adatait (2020-2024) tartalmazza, vagyis kezdenek kirajzolódni a folyamatok a klímasemlegesség felé vezető hosszú úton. Az alábbi összefoglalóban, a jelentésen belüli nemzetközi rangsorok és Magyarország megítélésére vonatkozó megállapítások lesznek a fókuszban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×