A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte: több mint 3025 milliárd forint volt az államháztartás központi alrendszerének hiánya augusztus végéig. A tárca szerint időarányosan kedvezően alakult a hiánycél, Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója viszont felhívta a figyelmet, hogy ezt a célt korábban már többször is módosították.

„239 milliárd fölötti volt az augusztusi hiány, ami egy előzetes adat. A kumulált adatra azt lehet mondani, hogy ha a megemelt hiánytervhez viszonyítjuk, akkor nem olyan erőteljes a lefutás” – fogalmazott az elemző, hozzátéve: most az egész éves megemelt terv 64 százaléka környékén áll az első nyolchavi költségvetési egyenleg. De ha csak önmagában az augusztust nézzük, a 240 milliárd forintos adatot, akkor ez igencsak magas:

az elmúlt 24 évben ez a harmadik legmagasabb nyolcadik havi költségvetés hiány

– mondta.

Azt is kiemelte, hogy 2023-ban és 2024-ben ennél magasabb volt augusztusban a költségvetés hiánya, ami azt mutatja, hogy az elmúlt években némileg normalizálódtak a költségvetés folyamatai, de nincs látványos csökkenő pálya, és úgy látja, hogy a 4 és 5 százalék környékén ragadó költségvetési hiánypálya körvonalazódik idén is. Ezt a költségvetésért felelős minisztérium is kezdi már elismerni.

„Eredetileg 3,7 százalék volt a GDP-arányos költségvetési hiánycél 2025-re, ez megemelkedett 4,1 százalékra, és legutóbb már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt kommunikálta, hogy 4,5 százalék is lehet az idei hiány” – mondta, hozzátéve:

„Ahogy jönnek be a vártnál kicsit rosszabb költségvetési adatok, úgy emelkedik az egész éves hiányvárakozás, ami azt jelenti, hogy idén sem lesz látványos hiánycsökkentés.”

Eközben az adó- és járulékbevételek nőttek, és ezen belül a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében is majdnem 10 százalékos a növekedés. Ez a szakember szerint azt jelenti, hogy többet fogyasztunk, de közben inflációkövető adóemelés is történt bizonyos adónemek esetében. Áfaemelésről nincs szó, ott bővül a fogyasztás és helyreállnak a bevételek, visszaesnek az áfakiutalások, és ez adja, hogy erőteljesen növekszik a tavalyi évhez képest az áfabevétel. „Mindez arra elég, hogy megtámassza a költségvetést, de a kiadások is jelentősen növekednek. Itt gondolhatunk a kamatkiadásokra, egyéb kiadásokra, az uniós programok kiadásaira, miközben az uniós bevételek elmaradnak, és emiatt a költségvetés egyenlege is elég jelentős mínuszt mutat” – mondta.

Az elemzők arra számítanak, hogy a következő hónapokban fokozatosan emelkedik a költségvetés hiánycélja.

„Tavaly 4,9 százalék volt a GDP-arányos hiánycél, és ha a kormány arra lövi be a célját, hogy ennél alacsonyabb legyen, még akkor is egészen 4,8 százalékig elmehet, tehát a következő hónapokban várhatóan jelentős deficiteket fogunk látni havi szinten is. Augusztusban elindult a háromgyerekes anyák szja-mentessége, ez mérsékelten megjelent már a bevételi oldalon, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy vannak olyan kiadási tételek, amelyek a nyugdíjasokat érintik. Éppen most indult el a nyugdíjas utalványok kifizetése. Ez augusztusban és szeptemberben, de főleg szeptemberben fog jelentkezni. Aztán a friss inflációs adat fényében a kormány valószínűleg megállapítja a nyugdíjkorrekciót, ami novemberben fog kifizetni, és ez is mind extra kiadásként terheli a költségvetést” – mondta Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója az InfoRádióban.