Infostart.hu
eur:
384.28
usd:
326.94
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
Hungarian forint money, Woman clutching a handful of banknotes, Large denominations, Inflation and financial situation in Hungary
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images

Kiszámoltuk, mennyit ér valójában a rendelkezésre álló magyar jövedelem az uniós rangsorban

A magyar jövedelmek a régióban kifejezetten jónak számítanak, mutatjuk a részleteket.

A jövedelmekről mindenkinek megvan a véleménye, és kevesen vannak, akik elégedettek vele. Az elégedettség lehetőségét az is jelentősen nehezíti, hogy a saját bérünkön kívül legtöbb esetben csak egy-két közeli ismerősünk fizetését ismerjük. Így nehéz elhelyezni magunkat a képzeletbeli rangsorban.

A nemzetközi helyünket pedig szinte lehetetlen „szemmértékkel”, sporadikus információk alapján belőni. Hiszen ott még szűkösebb minta, sőt, jellemzően inkább csak szélsőséges vélemények alapján lehet valamilyen nagyon torz képünk. Ám ha valóban érdekel minket a magyar fizetések helye az európai mezőnyben, akkor van objektív támpontunk. Ez pedig az Eurostat „Non-financial transactions - annual data” adatbázisa.

Itt a „Purchasing power standard (PPS, EU27 from 2020), per inhabitant”, azaz az egy főre eső vásárlóerő-paritáson számított értéket, és az „Adjusted disposable income, gross”, azaz a bruttó kiigazított rendelkezésre álló jövedelmet és a „Households; nonprofit institutions serving households”, azaz a háztartások és az őket kiszolgáló non-profit intézményeket válasszuk.

Ez a kiinduló érték, azonban, hogy eltüntessük a nonprofit intézményeket, a mértékegységnél a „Current prices, million euro”, azaz millió eurós folyó áron számított értékeknél láthatjuk, hogy ezek mekkora százalékos hatással járnak. Egyetlen ország esetében sem éri el az 1 százalékot a hatás, ám a pontos számítás érdekében korrigáljuk a fent kapott egy főre eső értékeket ezen százalékos értékekkel. Így kapjuk a következő értékeket:

Ahogyan a grafikonról leolvasható, a magyar jövedelmek a régióban kifejezetten jónak számítanak. A szerb mutató a magyar 63, a bolgár 72, a lett 83, a román és a görög 93, az észt 95, a szlovák és a horvát pedig 96 százaléka.

A többi ország mutatója jobb a magyarnál, ám a lengyel csupán 1 százalékkal, a portugál 9 százalékkal, a török 10 százalékkal, a litván 11 százalékkal, a szlovén 14 százalékkal, a cseh pedig 15 százalékkal. A régiós átlag pedig 3 százalékkal van Magyarország mutatójának értéke alatt.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője és a BCE docense

Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×