Infostart.hu
eur:
381.72
usd:
328.05
bux:
108922.07
2025. december 5. péntek Vilma
Oil pipeline in the sunset
Nyitókép: bjdlzx/Getty Images

Keleti nyitás az oroszok megkerülésével: felértékelődhet Magyarország tranzitszerepe egy új energiafolyosóval

Magyarországot közvetlenül nem sodorná ellátásbiztonsági veszélybe, ha leválna az orosz földgázról, de a hosszú távő szerződés felmondásának komoly anyagi következményei lennének – mondta az InfoRádióban az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Toldi Ottó szerint fokozódhat Magyarország tranzitszerepe a jövőben, ha megvalósul a tervezett energiafolyosó a közép-ázsiai régió és az Európai Unió között.

A Klímapolitikai Intézet Energiafórum 2025 címmel nemzetközi konferenciát tartott Budapesten. Az egyik fő téma Délkelet-Európa, a Nyugat-Balkán és a közép-európai régió energiaellátás-biztonsági szerepe volt az Európai Unióban, valamint az is napirendre került, milyen következményekkel járhat az orosz energiáról való leválás. A konferencián egyebek mellett az is elhangzott, hogy fokozódhat Magyarország tranzitszerepe a jövőben, ha megvalósul a tervezett energiafolyosó a közép-ázsiai régió és az Európai Unió között.

Az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: „kérhetünk vagy kaphatunk halasztást”, de előbb-utóbb le kell válni az orosz energiahordozókról. Ezt felismerte az Európai Unió is, és egyre inkább az alternatívák feltérképezése kerül előtérbe. Toldi Ottó szerint elsősorban a közép-ázsiai régió türk államai jöhetnek szóba ezen a téren, külön megemlítette Kazahsztánt, Azerbajdzsánt és Türkmenisztánt, ahol rengeteg kőolajat és földgázt termelnek, sőt a tervek szerint még zöld áram is érkezhet a jövőben a térségből Európába. Úgy véli, ha létrejön ez az energiafolyosó, akkor még inkább egymásra lesz utalva Közép-Európa, Délkelet-Európa és Nyugat-Balkán az energiaellátásban.

Toldi Ottó kiemelte: ez a tranzitútvonal nyomokban már kiépült, hiszen például Magyarországra Azerbajdzsánból is érkezik földgáz, de a folyosó továbbfejlesztésével akár az egész uniós piac is kaphatna plusz energiahordozó-mennyiséget egy új irányból.

Ha ezzel kapcsolatban befogadónak bizonyul Nyugat-Európa, Magyarország szerepe jelentősen felértékelődhet.

A szakértő úgy fogalmazott, továbbra is nagy szükség van nagy mennyiségben földgázra Európa-szerte, így nem lehet csak megújuló energiára átállni. Fontosnak nevezte, hogy minél több megújuló energiát tudjon fogadni a rendszer, de továbbra is elengedhetetlen, hogy legyen megfelelő földgázkapacitás, mert ez előfeltétel az alternatívák alkalmazása során. Példaként Németországot és Nagy-Britanniát hozta fel, amely államok részben földgázfüggővé váltak, mert az óriási nap- és szélerőmű-kapacitások kiegyensúlyozására szükség van szénhidrogénre jelentős mennyiségben. Toldi Ottó megjegyezte: emiatt Németország „nagyon sérülékeny lett”, Nagy-Britanniának pedig „nagy szerencséje, hogy elég nagy mennyiségben rendelkezik földgázzal”. Magyarország viszont nincs ilyen jó helyzetben, folyamatosan behozatalra kényszerül.

Az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint Magyarországon akár már most is biztosítható lenne megfelelő ellátás orosz gáz nélkül, ugyanis „a nagy kapacitású határkeresztező vezetékek révén az európai piacról is be lehetne szerezni a szükséges gázmennyiséget”, ennek azonban az lenne a következménye, hogy a magyar államnak fel kellene mondania az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződést. Ez komoly anyagi áldozatokkal járna, hiszen

ki kellene fizetni az át nem vett gáz árának a 90 százalékát.

„Ettől még csak úgy nem lenne gázunk, tehát ez egy pénzügyi nihil lenne. Ha megszegünk egy aláírt szerződést, annak következményei vannak” – fogalmazott Toldi Ottó.

Ezzel együtt Magyarországot közvetlenül nem sodorná ellátásbiztonsági veszélybe, ha leválna az orosz földgázról, csak számolni kell más hatásokkal, kötelezettségekkel is. A kőolaj esetében más a helyzet: az importált mennyiség 60 százaléka származik Oroszországból, és nem lehetne olyan gyorsan megoldani az átállást, mint a földgáz tekintetében.

Toldi Ottó emlékeztetett, hogy a Mol hosszú távú stratégiája alapján adott esetben a 2026 végére lehetne teljesen leválni az orosz kőolajról. A magyar szakértők és a kormány illetékesei már régebb óta készítik elő a B tervet, de ennek a folyamatnak több részeleme van, amelyek nem nyilvánosak. „A háttérben nagy munka folyik. Már régóta lehetett sejteni, hogy lépni kell, mivel előbb-utóbb a haladékok elfogynak, a derogáció letelik” – tette hozzá az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×