Infostart.hu
eur:
392.08
usd:
339.3
bux:
122412.78
2026. március 23. hétfő Emőke
Oil pipeline in the sunset
Nyitókép: bjdlzx/Getty Images

Keleti nyitás az oroszok megkerülésével: felértékelődhet Magyarország tranzitszerepe egy új energiafolyosóval

Magyarországot közvetlenül nem sodorná ellátásbiztonsági veszélybe, ha leválna az orosz földgázról, de a hosszú távő szerződés felmondásának komoly anyagi következményei lennének – mondta az InfoRádióban az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Toldi Ottó szerint fokozódhat Magyarország tranzitszerepe a jövőben, ha megvalósul a tervezett energiafolyosó a közép-ázsiai régió és az Európai Unió között.

A Klímapolitikai Intézet Energiafórum 2025 címmel nemzetközi konferenciát tartott Budapesten. Az egyik fő téma Délkelet-Európa, a Nyugat-Balkán és a közép-európai régió energiaellátás-biztonsági szerepe volt az Európai Unióban, valamint az is napirendre került, milyen következményekkel járhat az orosz energiáról való leválás. A konferencián egyebek mellett az is elhangzott, hogy fokozódhat Magyarország tranzitszerepe a jövőben, ha megvalósul a tervezett energiafolyosó a közép-ázsiai régió és az Európai Unió között.

Az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: „kérhetünk vagy kaphatunk halasztást”, de előbb-utóbb le kell válni az orosz energiahordozókról. Ezt felismerte az Európai Unió is, és egyre inkább az alternatívák feltérképezése kerül előtérbe. Toldi Ottó szerint elsősorban a közép-ázsiai régió türk államai jöhetnek szóba ezen a téren, külön megemlítette Kazahsztánt, Azerbajdzsánt és Türkmenisztánt, ahol rengeteg kőolajat és földgázt termelnek, sőt a tervek szerint még zöld áram is érkezhet a jövőben a térségből Európába. Úgy véli, ha létrejön ez az energiafolyosó, akkor még inkább egymásra lesz utalva Közép-Európa, Délkelet-Európa és Nyugat-Balkán az energiaellátásban.

Toldi Ottó kiemelte: ez a tranzitútvonal nyomokban már kiépült, hiszen például Magyarországra Azerbajdzsánból is érkezik földgáz, de a folyosó továbbfejlesztésével akár az egész uniós piac is kaphatna plusz energiahordozó-mennyiséget egy új irányból.

Ha ezzel kapcsolatban befogadónak bizonyul Nyugat-Európa, Magyarország szerepe jelentősen felértékelődhet.

A szakértő úgy fogalmazott, továbbra is nagy szükség van nagy mennyiségben földgázra Európa-szerte, így nem lehet csak megújuló energiára átállni. Fontosnak nevezte, hogy minél több megújuló energiát tudjon fogadni a rendszer, de továbbra is elengedhetetlen, hogy legyen megfelelő földgázkapacitás, mert ez előfeltétel az alternatívák alkalmazása során. Példaként Németországot és Nagy-Britanniát hozta fel, amely államok részben földgázfüggővé váltak, mert az óriási nap- és szélerőmű-kapacitások kiegyensúlyozására szükség van szénhidrogénre jelentős mennyiségben. Toldi Ottó megjegyezte: emiatt Németország „nagyon sérülékeny lett”, Nagy-Britanniának pedig „nagy szerencséje, hogy elég nagy mennyiségben rendelkezik földgázzal”. Magyarország viszont nincs ilyen jó helyzetben, folyamatosan behozatalra kényszerül.

Az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint Magyarországon akár már most is biztosítható lenne megfelelő ellátás orosz gáz nélkül, ugyanis „a nagy kapacitású határkeresztező vezetékek révén az európai piacról is be lehetne szerezni a szükséges gázmennyiséget”, ennek azonban az lenne a következménye, hogy a magyar államnak fel kellene mondania az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződést. Ez komoly anyagi áldozatokkal járna, hiszen

ki kellene fizetni az át nem vett gáz árának a 90 százalékát.

„Ettől még csak úgy nem lenne gázunk, tehát ez egy pénzügyi nihil lenne. Ha megszegünk egy aláírt szerződést, annak következményei vannak” – fogalmazott Toldi Ottó.

Ezzel együtt Magyarországot közvetlenül nem sodorná ellátásbiztonsági veszélybe, ha leválna az orosz földgázról, csak számolni kell más hatásokkal, kötelezettségekkel is. A kőolaj esetében más a helyzet: az importált mennyiség 60 százaléka származik Oroszországból, és nem lehetne olyan gyorsan megoldani az átállást, mint a földgáz tekintetében.

Toldi Ottó emlékeztetett, hogy a Mol hosszú távú stratégiája alapján adott esetben a 2026 végére lehetne teljesen leválni az orosz kőolajról. A magyar szakértők és a kormány illetékesei már régebb óta készítik elő a B tervet, de ennek a folyamatnak több részeleme van, amelyek nem nyilvánosak. „A háttérben nagy munka folyik. Már régóta lehetett sejteni, hogy lépni kell, mivel előbb-utóbb a haladékok elfogynak, a derogáció letelik” – tette hozzá az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hármas küzdelem várható a budapesti 13-as egyéni választókörzetben
Csatatér

Hármas küzdelem várható a budapesti 13-as egyéni választókörzetben

A budapesti 13. egyéni választókerületben a fideszes Németh Balázs parlamenti frakciószóvivő és a tiszás Müller Anna ellen a DK-s Barkóczi Balázs próbálja megvédeni mandátumát az áprilisi országgyűlési választásokon. Herczeg Sándor politológus szerint ebben a kampányban a helyi problémák sokkal kisebb súllyal esnek latba, mint az országos problémák, és különösen Budapesten sokat számít, hogy milyen pártszínekben indulnak az egyéni jelöltek.

Lehallgatási botrány: Panyi Szabolcs elismerte, ő hallható a hangfelvételen – itt van az összes részlet

A Washington Post cikkéből kiindult botrány ma ott tart, hogy Szijjártó Péter közölte: ukrán érdekek miatt hallgatták le, Orbán Viktor miniszterelnök pedig vizsgálatot indított a külügyminiszter lehallgatása ügyében. A Mandiner cikke szerint komoly titkosszolgálati akció zajlik Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×