Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Budapest, 2023. október 17.Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója előadást tart a Portfolio Budapest Economic Forum 2023 rendezvényen a Hotel Marriott Budapest szállodában 2023. október 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Hernádi Zsolt elmondta, mi lenne, ha leválnánk az orosz olajról

Dollárra lebontva beszélt a drágulásról a Mol-elnök. Az alternatívákról is részletesen szólt egy interjúban.

Súlyos károkat okozna Magyarországnak az orosz energiáról való teljes leválás Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató szerint; a jövedelmezőség megszűnne, az olajért pedig évente 5-600 millió dollárral többet kéne fizetni.

Ismert, az uniós terv szerint 2027-re kellene leválniuk a tagállamoknak az orosz energiahordozókról.

Mint az ATV-nek adott interjúban elmondta, bízik abban, hogy hosszú távon a piac, vagyis a józan ész győz.

Meglátása szerint a térségbeli, tengerparttal nem rendelkező országok kiszolgáltatottak, rászorulnak az orosz energiára, a nyugat könnyen beszél az alternatív infrastruktúra birtokában, de például Csehország helyzete is alapból jobb, mivel fekvése miatt alternatív vezetékeket tud kiépíteni.

Ettől független Krím orosz megszállása óta a Mol már növeli az adriai kapacitást, amelyet Szlovákiával is megoszt, igaz, ennek nagy akadálya a horvát áremelés, amely 2022 nyarán bekövetkezett.

Nem cáfolta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azon véleményét sem, hogy az orosz olaj nélkül nem kielégíthető a hazai üzemanyagigény sem.

Elméletileg lehetségesnek nevezte a horvát LNG-hozzáférést, de a gyakorlatban hiányoznak a kompresszorállomások.

Jelezte még, szakmai szinten jó a kapcsolat mind az ukrán, mind a fehérorosz, mind az orosz kollégákkal, de "a politika bármikor felülírhat mindent".

Szerinte az uniós tilalmi terv még abból a szempontból is rossz, hogy az orosz olaj kerülőúton úgyis eljut Európába - a Távol-Keleten keresztül, felesleges környezeti terhelést jelentve.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×