Az Európai Bizottság a minap megerősítőleg deklarálta azt a célt, amit már egyébként a 2022-es REPowerEU programban az unió kifejtett, amely szerint 2027 végére teljesen le kell válni az orosz energiahordozókról, beleértve az olajat, a gázt, illetve a nukleáris fűtőelemeket. Dan Jorgensen energiaügyi uniós biztos közölte, a bizottság együtt fog működni a tagállamokkal annak biztosítására, hogy az orosz energia behozatalának az egész EU-ra kiterjedő leépítése fokozatosan és jól összehangoltan történjen. Azt is jelezte, hogy az orosz vezetékes gázt, illetve a cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító szolgáltatókkal új szerződést nem lehet kötni, a meglévő szerződéseket pedig 2025 végéig meg kell szüntetni. Az uniós bizottság javasolni fogja azt is, hogy 2027 végéig szűnjön meg az orosz gáz minden jellegű behozatala.

Az InfoRádió megkeresésére Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője elmondta, Magyarország négy éve 15 éves szerződést kötött Oroszországgal, amit így 2027 végével fel kellene mondani, ez ellen viszont a magyar kormány harcolni fog, még az is vitatható lehet, hogy ezt a szerződést a kitalált EU-s jogi formula szerint meg kell-e szüntetni.

Pletser Tamás világossá tette: a kormány álláspontja szerint az orosz nyersanyagimport olyan lényeges dolog, amely az ország számára előnyös, ezért nem lépne ki az ezt szavatoló szerződésekből.

Gáz, kőolaj, nukleáris fűtőanyag – mindenhol más a probléma

Tisztázta azt is, hogy Európában az orosz földgáz aránya jelenleg 10-12 százalék, az Ukrajnán keresztüli tranzit 2024 decemberével megszűnt, ez pedig összességében azt jelenti, hogy cseppfolyós földgázból körülbelül 25 milliárd köbméternyit importál Európa, vezetékes gáz esetében pedig körülbelül 15 milliárd köbméter érkezik a Török Áramlaton keresztül, többek között Magyarország és Szlovákia irányába.

„Magyarország esetében az orosz földgáznak nagyon komoly szerepe van. A tavalyi évben közel nyolcmilliárd köbmétert importáltunk, ami tulajdonképpen fedezte szinte teljesen a magyar felhasználást” – mutatott rá.

Kőolaj esetében más a helyzet, az Európai Unió kőolajimportja Magyarország és Szlovákia kivételével lényegében megszűnt, Csehország importál még valamennyit, de ez a szerződés is 2025 júniusában véget ér, tehát lényegében a Mol csoport maradt az egyetlen komoly vezetékes importőre az orosz kőolajnak a régióban.

Nukleáris fűtőanyagból – mint Pletser Tamás ismertette – jelenleg öt európai ország vásárol még Oroszországból, közülük négy – Magyarország is – jelezte, hogy hajlandó ezt más forrásból biztosítani, erre egy amerikai lehetőség áll rendelkezésre (Westinghouse).

A szakértő szerint az Európai Unióban Magyarország és Szlovákia van leginkább kitéve az orosz energiaimportnak, a leválás végrehajtása viszont különböző mennyiségű időt venne igénybe.

„A földgáz esetében Magyarország az elmúlt évtizedben jelentős lépéseket tett már a diverzifikáció irányában. Lényegében az összes szomszédos országgal van már interkonnektor kapacitásunk, kivéve Szlovéniával, de ott is tervben van az összekapcsolódás. Ez azt jelenti, hogy ha a szomszédos országban van elengedő földgáz, akkor a magyar ellátás biztosítható, különösen a déli gázfolyosón, Bulgárián, Románián, Szerbián át. Egyre több kapacitás és egyre több lehetőség van arra, hogy földgázt hozzunk be, ezért

2027-re orosz szállítás nélkül is biztosítható lehet a magyar földgázellátás”

– vázolta.

A kőolaj esetében is létezik egy jelentős alternatív vezeték, az Adria, amely a horvát Omisalj tengeri kikötőből tudna Magyarország, illetve Szlovákia felé kőolajat biztosítani, de ennek bővítésére szükség lenne, a Molnak is be kellene ruháznia; ezt el is kezdte a társaság, deklarálta is ennek mértékét, 500 millió dolláros invesztícióról lenne szó Pletser Tamás szerint.

Ám még egy nehézség van: megegyezni a horvát Janaf céggel, amely a horvát vezeték birtokosa, márpedig a Mol menedzsmentje jelezte, a Janaf díjszabása rendkívül magas.

A kiskapu

Pletser Tamás hozzátette, az orosz kőolajimport tilalma még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Barátság kőolajvezetéket nem lehet a jövőben használni.

„Elképzelhető olyan megoldás is, hogy például kazah kőolajcsere lesz, ami egyébként már működik egy német finomító esetében, illetve adott esetben ennek a Barátság kőolajvezetéknek Ukrajna felől is van egy betáplálási pontja, úgyhogy potenciálisan az ottani kikötőbe is lehet kőolajat szállítani, és azt indítani Magyarország irányába” – mutatott rá.