Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az Adria kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Új kőolajvezetéket épít Magyarország

Rövidesen megkezdődik az új kőolajvezeték építése Magyarország és Szerbia között, amelynek nyomán az egész térség üzemanyagellátása biztonságba kerülhet - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy Európa rendkívül összetett kihívásokkal néz szembe, és ezek közül az egyik az energiaválság, amely az Oroszországgal szembeni szankciók és Ukrajna számlájára írható.

"Ukrajna az egyik legfőbb oka Európa energiaválságának, mivel Ukrajna lezárta azt a földgázvezetéket, amely Oroszország felől, keleti irányból Európába, döntően Közép-Európába szállított földgázt" - húzta alá.

Majd rámutatott, hogy ennek nyomán több közép-európai ország is nehéz helyzetbe került, a tranzitot pedig Ukrajna helyett ma már Szerbia biztosítja a régió számára.

"Magyarországra naponta több mint húszmillió köbméter földgáz érkezik Szerbián keresztül. Ez évente nagyjából egy 7,5 milliárd köbméteres mennyiség. Ha Szerbia nem biztosítaná a tranzitot Magyarország irányában, akkor nagyon nagy bajban lennénk mi is, meg a szlovákok is, és úgy általában Közép-Európa is" - hangsúlyozta.

"Ukrajna cserben hagyta Közép-Európát az energiaellátás biztonsága szempontjából. Szerbia az az ország, amely felelős, megbízható tranzitországként, korrekt tranzitországként viselkedve biztosítja számunkra a megfelelő földgázmennyiség szállítását" - tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a két ország ráadásul még szélesebbé teszi az energia-együttműködését, ugyanis hamarosan megkezdődik egy új kőolajvezeték építése.

"Ez a kőolajvezeték keleti irányból, Magyarországon keresztül Szerbia ellátására is képes lesz (..) Szerbia ellátása fontos a mi számunkra is, hiszen ha Szerbia kőolajellátása bajba kerül, akkor az az egész közép-európai térség üzemanyag-, tehát benzin- és dízelellátását veszélybe sodorja, s hogyha ez így van, akkor az nagyon komoly benzináremelkedésekhez vezetne például" - figyelmeztetett.

"Így tehát megépítjük a Magyarországot Szerbiával összekötő kőolajvezetéket, 2027-re kész is leszünk, 180-190 kilométert építünk Magyarországon, és ennek a nyomán az egész térség üzemanyagellátását biztonságban tudhatjuk, emiatt nem kell például benzináremelésre számítani majd a jövőben" - fűzte hozzá.

A miniszter ezt követően arra is kitért, hogy hasonlóképp, a villamosenergia-összeköttetés kapacitását is megduplázza a két ország 2028-ra.

"Ez azért is jó, mert közben egy regionális áramtőzsdét is elindítottunk, s azt közgazdaságtanból tudjuk, hogyha egy piac nagyobb, hogyha több a fogyasztó, akkor alacsonyabb árakat lehet alkalmazni. Tehát a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartásához is szükséges az a beruházás, amelynek nyomán tehát megduplázzuk a villamos áram átszállítási kapacitását Magyarország és Szerbia határán" - mondta.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×