Infostart.hu
eur:
389.09
usd:
335.85
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Olaf Scholz német kancellár a német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn új, nagy sebességű ICE-vonatokat előállító gyárának avatóünnepségén Cottbusban 2024. január 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Berlin mentőövet dobhat a fuldokló német óriásnak

A német kormány nem zárja ki, hogy részesedést vásárol a ThyssenKrupp konszernben – mondta Olaf Scholz német kancellár a Funke médiacsoportnak adott interjúban.

„Semmilyen lehetőséget nem zárnék ki” – válaszolta a kancellár az esetleges állami befektetésről feltett kérdésre, hozzátéve, hogy a német kormány már több alkalommal is fektetett be bajba jutott vállalatok megmentésébe. Példaként a Lufthansa, az Uniper, valamint a Meyer hajógyár támogatását hozta fel.

„Közreműködésünk ideiglenes jellegű, és célja, hogy segítsünk a vállalatoknak átvészelni a nehéz időket, hogy a potenciális beruházások ne bukjanak meg a saját tőke hiánya miatt” – mondta Scholz.

Scholz elmondta: „az acél még évszázadokig az iparunk része lesz. Most arra törekszünk, hogy hosszú távon biztosítsuk az acélgyártást Németországban”. A kancellár hozzátette, hogy ennek „geostratégiai jelentősége” van.

A kancellár az X platformon tett bejelentésében hétfőre a berlini kancellári hivatalba hívta meg az acélipar vezetőit, az üzemi tanácsok képviselőit és a szakszervezetek vezetőit, az ország gyengélkedő gazdaságának megerősítésére tett legújabb kísérlete keretében. A találkozón konkrét intézkedéseket vitatnak meg a német acélipar biztonsága érdekében, beleértve a villamos energia megbízható árképzését, a beruházások ösztönzését és az acél dömpingjének megakadályozását a német piacon.

Németország legnagyobb acélipari vállalata, a ThyssenKrupp a múlt hónapban bejelentette, hogy a következő hat évben 11 ezer munkahely leépítését tervezi acélipari egységénél. Az átszervezés után a vállalat a jelenlegi 27 ezerrel szemben 16 ezer munkavállalót fog foglalkoztatni.

A munkavállalók képviselői és a befolyásos IG Metall szakszervezet, Németország legnagyobb szakszervezete kitartó ellenállást helyezett kilátásba a tervekkel szemben. Scholz szintén aggodalmát fejezte ki a ThyssenKrupp elbocsátási tervei miatt, különös tekintettel a Németország kulcsfontosságú hadiiparának acélszükségletére.

A ThyssenKrupp az év elején 20 százalékos részesedést adott el acélüzletágában Daniel Kretinsky cseh milliárdosnak, és további 30 százalékos részesedés eladásáról folynak tárgyalások.

Címlapról ajánljuk
Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat
Aréna

Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat

Az Egyesült Államok és Izrael támadása új szintre emelte a közel-keleti konfliktust: a csapások az iráni katonai vezetést és az atomprogram kulcspontjait célozták, miközben Irán rakétákkal és drónokkal válaszol a térség több országában. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az amerikai tervezés logikájáról, a légicsapások céljáról, az aszimmetrikus válaszokról és a konfliktus lehetséges kimeneteleiről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Több mint 1000 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett az olaj

Több mint 1000 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolják a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdenek kibontakozni, a WTI olaj árfolyama viszont átlépte a 80 dollárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×