Infostart.hu
eur:
388.99
usd:
335.78
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Nyitókép: Pixabay

Óriási leépítésre kényszerül egy német acélipari nagyvállalat

A német Thyssenkrupp acélipari részlege a kedvezőtlen piaci körülményekre reagálva csökkenti a termelési kapacitását, és 11 ezer fős leépítésbe kezd.

A Thyssenkrupp Steel Europe AG igazgatósága által hétfőn ismertetett terv szerint az acélgyártási kapacitást a jelenlegi évi 11,5 millió tonnáról évi 8,7-9 millió tonnára fogják vissza. Ennek részeként a társaság eladja a Huttenwerke Krupp Mannesmannban (HKM) lévő részesedését - áll a Thyssenkrupp Steel sajtóközleményében. Arra az esetre, ha nem sikerülne értékesíteni a HKM-ben lévő részesedését, más részvényesekkel együtt olyan megoldást keresnek az üzem bezárására, ami minden fél számára elfogadható - tették hozzá.

Arról már döntés született, hogy a Thyssenkrupp Steel bezárja aicheni gyártóüzemét.

A gyártókapacitás visszafogásával, valamint az adminisztráció optimalizálásával a cég létszáma mintegy 5 ezer fővel csökken 2030-ig. További 6 ezer fős létszámleépítést kíván elérni a Thyssenkrupp Steel azzal, hogy tevékenységének egy részét külső szolgáltatókhoz szervezi ki, illetve értékesíti - áll a közleményben. A Thyssenkrupp Steel Németország legnagyobb acélgyártója, jelenleg 27 ezer embert alkalmaz, ez a szám csökken majd 16 ezerre a tervek szerint.

A társaság a következő években átlagosan évi 10 százalékkal tervezi csökkenteni a személyi költségeket.

A Thyssenkrupp Steel nincs egyedül problémáival. Németország egész acélipara nyomás alatt van, többek között a rivális acélgyártó Salzgitter, Arcelor Mittal és Saarhütten is.

Összességében mintegy 80 ezer embert foglalkoztatott az acélipar Németországban 2023 végén.

A német acélgyártókra nemcsak a külföldi riválisok - köztük az olcsó acélimportot kínáló ázsiai cégek - nyomása nehezedik, hanem az is, hogy az úgynevezett "zöld" acélgyártás felé való elmozdulás sok milliárd euró értékű beruházást igényel új üzemekbe és egyéb infrastruktúrába.

Kerstin Maria Rippel, a német acélszövetség vezetője szerint "az egész német acélipar jelenleg a túléléséért és a jövőjéért küzd." A szakértő a problémákat abban látja, hogy túlzottan magasak a németországi energiaköltségek, miközben a Kínából származó, konkurens termékek támogatása méltánytalanul nagy, ami összességében azzal fenyeget, hogy megfojtják a német vállalatokat.

Címlapról ajánljuk
Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat
Aréna

Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat

Az Egyesült Államok és Izrael támadása új szintre emelte a közel-keleti konfliktust: a csapások az iráni katonai vezetést és az atomprogram kulcspontjait célozták, miközben Irán rakétákkal és drónokkal válaszol a térség több országában. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az amerikai tervezés logikájáról, a légicsapások céljáról, az aszimmetrikus válaszokról és a konfliktus lehetséges kimeneteleiről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
A közel-keleti háború a forintot is hullámvasútra ültette

A közel-keleti háború a forintot is hullámvasútra ültette

Csütörtökön is a közel-keleti háború által okozott pánik az úr a devizapiacokon, azaz folytatódik a dollár erősödése és a régiós devizák gyengülése. Mindez a piaci válságok idején megnövekedett likviditásigénnyel van összefüggésben, amely globális menedékdeviza szerepe miatt dollárvásárlásra kényszeríti a befektetőket. A pozíciózárások mellett azonban a befektetők már azt latolgatják, hogy mekkora esély van egy 2022-ben látott energiaválság megismétlődésére, illetve mely országok lennének egy ilyen krízishelyzet nyertesei és vesztesei. A forint a mai nap is gyengülő pályán van, a tegnapi korrekció után ma ismét emelkedni kezdett az euró és a dollár árfolyama, este már 389 forint felett jár az euró.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×