Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Nyitókép: Pixabay

Óriási leépítésre kényszerül egy német acélipari nagyvállalat

A német Thyssenkrupp acélipari részlege a kedvezőtlen piaci körülményekre reagálva csökkenti a termelési kapacitását, és 11 ezer fős leépítésbe kezd.

A Thyssenkrupp Steel Europe AG igazgatósága által hétfőn ismertetett terv szerint az acélgyártási kapacitást a jelenlegi évi 11,5 millió tonnáról évi 8,7-9 millió tonnára fogják vissza. Ennek részeként a társaság eladja a Huttenwerke Krupp Mannesmannban (HKM) lévő részesedését - áll a Thyssenkrupp Steel sajtóközleményében. Arra az esetre, ha nem sikerülne értékesíteni a HKM-ben lévő részesedését, más részvényesekkel együtt olyan megoldást keresnek az üzem bezárására, ami minden fél számára elfogadható - tették hozzá.

Arról már döntés született, hogy a Thyssenkrupp Steel bezárja aicheni gyártóüzemét.

A gyártókapacitás visszafogásával, valamint az adminisztráció optimalizálásával a cég létszáma mintegy 5 ezer fővel csökken 2030-ig. További 6 ezer fős létszámleépítést kíván elérni a Thyssenkrupp Steel azzal, hogy tevékenységének egy részét külső szolgáltatókhoz szervezi ki, illetve értékesíti - áll a közleményben. A Thyssenkrupp Steel Németország legnagyobb acélgyártója, jelenleg 27 ezer embert alkalmaz, ez a szám csökken majd 16 ezerre a tervek szerint.

A társaság a következő években átlagosan évi 10 százalékkal tervezi csökkenteni a személyi költségeket.

A Thyssenkrupp Steel nincs egyedül problémáival. Németország egész acélipara nyomás alatt van, többek között a rivális acélgyártó Salzgitter, Arcelor Mittal és Saarhütten is.

Összességében mintegy 80 ezer embert foglalkoztatott az acélipar Németországban 2023 végén.

A német acélgyártókra nemcsak a külföldi riválisok - köztük az olcsó acélimportot kínáló ázsiai cégek - nyomása nehezedik, hanem az is, hogy az úgynevezett "zöld" acélgyártás felé való elmozdulás sok milliárd euró értékű beruházást igényel új üzemekbe és egyéb infrastruktúrába.

Kerstin Maria Rippel, a német acélszövetség vezetője szerint "az egész német acélipar jelenleg a túléléséért és a jövőjéért küzd." A szakértő a problémákat abban látja, hogy túlzottan magasak a németországi energiaköltségek, miközben a Kínából származó, konkurens termékek támogatása méltánytalanul nagy, ami összességében azzal fenyeget, hogy megfojtják a német vállalatokat.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

MNB: eztán hamarabb kaphatunk digitális választ panaszainkra a pénzintézetektől

A jegybank pénzügyi szervezetek panaszkezelését szabályozó megújított rendelete immár kiterjed az újfajta piaci szereplőkre, például a hitelgondozókra. Szóbeli panaszos ügyfelek kérhetik, hogy postai helyett a gyorsabb digitális úton érkezzen meg az intézmény válasza. Ha az intézmények ilyen csatornákon is fogadják a panaszokat, panaszkezelési szabályzatukban fel kell tüntetniük a panaszok applikáción, ügyfélportálon, illetve más digitális csatornán történő beadásának lehetőségét.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Újraválasztották Orbán Viktort

Újraválasztották Orbán Viktort

Orbán Viktort szombaton 729 szavazattal újraválasztották a Fidesz elnökének a párt 32. tisztújító kongresszusán, ahol a négy alelnököt is megválasztották: Gál Kingát, Bóka Jánost, Gyopáros Alpárt és Kreicsi Bálintot. A Jobbik szintén megtartotta tisztújítását, Adorján Bélát erősítették meg az elnöki posztján újabb két évre. A DK-ban Varjú Lászlót választották elnökké, miután április 12-én Dobrev Klára és a teljes elnökség lemondott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×