Infostart.hu
eur:
364.31
usd:
313.32
bux:
149434.45
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Nyitókép: Pixabay

Óriási leépítésre kényszerül egy német acélipari nagyvállalat

A német Thyssenkrupp acélipari részlege a kedvezőtlen piaci körülményekre reagálva csökkenti a termelési kapacitását, és 11 ezer fős leépítésbe kezd.

A Thyssenkrupp Steel Europe AG igazgatósága által hétfőn ismertetett terv szerint az acélgyártási kapacitást a jelenlegi évi 11,5 millió tonnáról évi 8,7-9 millió tonnára fogják vissza. Ennek részeként a társaság eladja a Huttenwerke Krupp Mannesmannban (HKM) lévő részesedését - áll a Thyssenkrupp Steel sajtóközleményében. Arra az esetre, ha nem sikerülne értékesíteni a HKM-ben lévő részesedését, más részvényesekkel együtt olyan megoldást keresnek az üzem bezárására, ami minden fél számára elfogadható - tették hozzá.

Arról már döntés született, hogy a Thyssenkrupp Steel bezárja aicheni gyártóüzemét.

A gyártókapacitás visszafogásával, valamint az adminisztráció optimalizálásával a cég létszáma mintegy 5 ezer fővel csökken 2030-ig. További 6 ezer fős létszámleépítést kíván elérni a Thyssenkrupp Steel azzal, hogy tevékenységének egy részét külső szolgáltatókhoz szervezi ki, illetve értékesíti - áll a közleményben. A Thyssenkrupp Steel Németország legnagyobb acélgyártója, jelenleg 27 ezer embert alkalmaz, ez a szám csökken majd 16 ezerre a tervek szerint.

A társaság a következő években átlagosan évi 10 százalékkal tervezi csökkenteni a személyi költségeket.

A Thyssenkrupp Steel nincs egyedül problémáival. Németország egész acélipara nyomás alatt van, többek között a rivális acélgyártó Salzgitter, Arcelor Mittal és Saarhütten is.

Összességében mintegy 80 ezer embert foglalkoztatott az acélipar Németországban 2023 végén.

A német acélgyártókra nemcsak a külföldi riválisok - köztük az olcsó acélimportot kínáló ázsiai cégek - nyomása nehezedik, hanem az is, hogy az úgynevezett "zöld" acélgyártás felé való elmozdulás sok milliárd euró értékű beruházást igényel új üzemekbe és egyéb infrastruktúrába.

Kerstin Maria Rippel, a német acélszövetség vezetője szerint "az egész német acélipar jelenleg a túléléséért és a jövőjéért küzd." A szakértő a problémákat abban látja, hogy túlzottan magasak a németországi energiaköltségek, miközben a Kínából származó, konkurens termékek támogatása méltánytalanul nagy, ami összességében azzal fenyeget, hogy megfojtják a német vállalatokat.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter a V4-csúcson Pozsonyban: a V4 újra él, Európának el kell döntenie, hogy csak túlélni akar vagy győzni

Magyar Péter a V4-csúcson Pozsonyban: a V4 újra él, Európának el kell döntenie, hogy csak túlélni akar vagy győzni

A Visegrádi Négyek szövetsége újra él – ez a közös üzenete Robert Fico szlovák, Donald Tusk lengyel, Andrej Babis cseh és Magyar Péter magyar miniszterelnök pozsonyi V4-csúcstalálkozójának, amelyen részt vesz az EU soros elnökségét betöltő Írország kormányfője, Micheál Martin is. Magyar Péter elutasította, hogy Európa ideológiai kérdések megvitatásával töltse az idejét, a gyakorlati megoldások keresésével lehet szerinte profitálni. Amit a V4-ek vállalnak, szerinte keresztül fogják vinni.

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Egerben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
„Ha nem tudod kikalapálni a saját kardodat, nincs kardod” – Európa technológiai függése már stratégiai kockázat

„Ha nem tudod kikalapálni a saját kardodat, nincs kardod” – Európa technológiai függése már stratégiai kockázat

A mesterséges intelligencia már nem csupán technológiai lehetőség, hanem stratégiai kérdés a magyar és európai vállalatok számára – derült ki a 64. Közgazdász-vándorgyűlés panelbeszélgetéséből. A szakértők egyetértettek abban, hogy az MI jelentősen növelheti a termelékenységet, ám a sikeres alkalmazáshoz nem elég maga a technológia: szervezeti átalakulásra, mély szaktudásra és átgondolt üzleti modellre is szükség van. Éles vita bontakozott ki a külföldi technológiai szolgáltatóktól való függés kockázatairól, miután az európai adatközponti kapacitások mintegy 85 százaléka amerikai kézben van. A résztvevők szerint Magyarországnak és Európának nem a legnagyobb MI-modellek lemásolását kell célul kitűznie, hanem a speciális tudásra épülő alkalmazásokban és a stratégiai függőség csökkentésében kereshetik a kitörési pontot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×