eur:
404.63
usd:
392.1
bux:
87249.33
2025. február 10. hétfő Elvira
Concept of relocation. Portrait of wife and husband moving into new flat. White background. Full-length.
Nyitókép: Andrii Bicher/Getty Images

Láthatáron a kamatstop vége – ez lesz a megmaradt devizahitelesekkel

Az eredeti tervek szerint december 31-ig marad fenn a kamatstop abban az esetben, ha nem hoz más döntést a kormány – mondta az InfoRádióban a Portfolio elemzője. Palkó István hozzátette: jellemzően korábbi devizahitelesek vannak az intézkedés hatálya alatt, de ha meg is szűnik a kamatstop, csak kevés adósnak ugrik majd meg számottevően a havi törlesztője.

2022. január 1. óta él a kamatstop intézménye a változó kamatozású jelzáloghitelek esetében. A kormány még az év novemberében kiterjesztette a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú, hosszabb távon fixált lakáshitelekre, jelzáloghitelekre is. Ennek következtében a 400 ezret is meghaladta – és jelenleg is még mindig valahol 300 ezer környékén van – azoknak az adósoknak és családoknak a száma, akik élvezik az alacsonyabb törlesztőrészletet a kamatstopnak köszönhetően.

„Amennyiben nem lenne a kamatstop, akkor a jelenleg 6,5 százalék környékén álló buborhoz kellene kötni a hitelük kamatozását, ehhez képest alig 2 százalékon áll a referenciakamat, tehát több mint 4 százalékpont a különbség a valós piaci helyzet, illetve a kamatstopban előírt referenciakamatozás között” – tette világossá az InfoRádióban Palkó István, a Portfolio elemzője.

Ennek következtében a törlesztőrészlet 2022 eleje óta jellemzően sokkal alacsonyabb, mint amilyennek a piaci körülmények alapján lennie kellene; 8-9 százalékon kellene lennie a hiteladósok kamatának jellemzően, ehelyett 4-5 százalékos kamatot fizetnek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a kamatstop véget érne, akkor a törlesztőrészletük egy 5-6 éves hátralévő futamidő mellett nagyjából 10 százalékkal emelkedne.

Ami még magyarázatot érdemel: azért említettek ilyen rövid futamidőt, mert a kamatstoposok nagy része régi devizahiteles, hiszen a régi devizahiteleket annak idején változó kamatozású forinthitellé kellett transzformálniuk a bankoknak, és ők vannak benne elsősorban a kamatstopban, nekik már a futamidőből viszonylag kevés van hátra. Ez azt jelenti, hogy a törlesztőrészletük viszonylag kis mértékben ugrik meg annak hatására, hogy emelkedik a kamat, de természetesen lehetnek olyanok is, akik viszonylag későn vettek fel – például a 2010-es évek közepén – ilyen hitelt. Az ő esetükben hosszabb még a hátralévő futamidő, és akár 20-30 százalékos törlesztőrészlet-emelkedéssel is meg kellene birkózniuk.

A kamatstop jövőjével kapcsolatban néhány hete az Országgyűlésben Orbán Viktor miniszterelnök arról tett említést, hogy amíg a kamatok nem jönnek vissza alacsony szintre, addig fenntartja a kormány a családok kamatstopját. Hogy ez egészen pontosan mit jelent jogilag, és mi lesz az intézkedésnek a sorsa, azt nem lehet tudni, de a jelen helyzet alapján – mint az elemző rámutatott – 2024. december 31-ig áll fenn ez az intézkedés.

Összességében azért szerinte elmondható, hogy ez már messze nem jelent akkora kockázatot a hiteltörlesztők számára, mint mondjuk a korábbi devizahiteles ügyek jelentettek.

Közben szó van arról, hogy a kereskedelmi bankok bevezetnek 5 százalékos kamatplafont bizonyos feltételek mellett. Hogy ez „összevarrható-e” a kamatstop kivezetésével, arról azt mondta, két különböző hitelkategóriáról van szó.

„A kamatstop a korábban felvett hitelekre vonatkozik, ugyanakkor mégis van köze az újonnan felvett hitelekhez is, ugyanis maga a kamatstop idézte azt elő, hogy a bankok nem szívesen ajánlanak az ügyfeleiknek változó kamatozású hiteleket jelenleg. Még akkor sem voltak hajlandóak ezt kínálni, amikor meredeken csökkentek a kamatok, hiszen bár az ügyfeleknek ez nem lett volna kifejezetten rossz a csökkenő törlesztők miatt, mégis nem lehetett tudni, mikor vezetik ki a kamatstopot, amelyet folyamatosan lebegtet a kormány, mégis megtart” – mutatott rá Palkó István.

Mint elmondta még, mostanában már nagyon elterjedtek a 10 éves kamatperiódusú kamattámogatott hitelek, illetve a végig fix kamatozású hitelek.

Az elemző még arra is rámutatott, hogy maga a kamatplafon sem az összes új lakáshitelt érintheti, hanem már bankszövetségi vezetők is jelezték, illetve maga a kormány is úgy tűnik, hogy elfogadja, hogy a fiatalok zöld lakáshiteleire vonatkozzon ez a korlátozás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Scholz–Merz szócsata: nem volt vitathatatlan győztese a tévévitának

Scholz–Merz szócsata: nem volt vitathatatlan győztese a tévévitának

Két héttel az előre hozott parlamenti választások előtt a kampány hajrája kezdődött a két fő rivális, a legesélyesebb kancellárjelöltnek tartott konzervatív Friedrich Merz és a tisztségért újrainduló szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz televíziós vitájával. A kilencvenperces szópárbaj elemzők szerint semmi meglepőt nem eredményezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.10. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Új világrend épül Magyarországon, amelyet két fő területen tudunk támogatni, ha hagyják

Új világrend épül Magyarországon, amelyet két fő területen tudunk támogatni, ha hagyják

"Egy új világrendet takar" az, amit Magyarországon is látunk, miszerint a globális ellátási láncok újragondolása miatt "beindult egy nagyon energiaintenzív iparosodás, legfőképp az akkumulátorgyáraknak köszönhetően" – vázolta a globális megatrendeket körbejáró exkluzív Portfolio-interjúban Hajós Balázs. A Schneider Electric értékesítési igazgatója úgy látja, hogy a nagy külföldi működőtőke befektetésekkel járó folyamat "mindenképpen lehetőséget jelent Magyarországnak", de az egyedi, hogy ezen beruházások túlnyomó része Kínából érkezik, és "ezek a kínai gyárak a várakozásokkal ellentétben egyelőre szinte mindent Kínából hoznak", így "egyelőre nem látszik", hogy ezekbe hogyan tud bekapcsolódni akár egy globális gyártócég, akár egy magyar kkv. Ezzel együtt Hajós Balázs azt látja, hogy az elektrifikáció és a digitalizáció, amelyek elvezetnek a fenntarthatósághoz, rengeteg üzleti lehetőséget is kínálnak a Schneider Electric számára olyan megatrendekben, mint például a városi elektromos autótöltési hálózat fejlesztése, a városiasodással járó elektrifikációs és hálózatfejlesztési igény, továbbá a zöldenergia termelésének és tárolásának okos menedzsmentje. Arra a Magyarországon várható trendre is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia aktív felhasználásával párhuzamosan az adatközpontok közel fele a végpontokon fog elhelyezkedni, így ez az energiafelhasználási folyamatokban jelentős változásokat fog okozni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×