Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, széleskörű felháborodást keltett, amikor május közepén kiderült, hogy a Fidesz-kormány két hónappal a választás előtt egy magyar tudományfinanszírozási mércével gigantikus méretű szerződést kötött a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikushoz köthető Élvonal Alapítvánnyal, kiszervezve 261,7 milliárd forintnyi állami pénzt egy közfeladatot ellátó közérdekűvagyon-kezelő alapítványba (kekva). A Tisza-kormány akkor bejelentette, hogy felbontja a szerződést az alapítvánnyal, és az addig kifizetett 22 milliárd forintot is visszakérik.

Az akkor a Magyar Hang által nyilvánosságra hozott 6 éves szerződést egy keretmegállapodás alapján kötötték, ami összességében jóval hosszabb időre, legalább 25 évre biztosítja az alapítvány finanszírozását, ám mint az a Telex által megszerzett dokumentációból kiderül, az összeg így már ezermilliárdos méretet ölt.

A lap közérdekűadat-igénylés útján jutott hozzá a dokumentációhoz a a szerződést a kormányváltás után jogutódként megöröklő Tudományos és Technológiai Minisztériumtól, és meg is kapta a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) és az Élvonal teljes keretmegállapodását, ami minimum 25 évre biztosítja az alapítvány finanszírozását. Ez az egyezség fekteti le az együttműködés alapjait, és ennek keretében kell 3-6 évente szerződéseket kötni a konkrét támogatási összegekről.

Évekre vetítve a támogatás összege a teljes időszak alatt, ha ugyanennyi maradna, mint ami a 6 éves szerződésben szerepel, akkor a 25 éves keretmegállapodás teljes értéke már 1087 milliárd forint lenne.

A lap hozzáteszi, ennyire azért nem egyszerű a helyzet, a szerződés szerint ugyanis a magyar állam vállalja, hogy a keretmegállapodás hatálya alatt megkötött szerződésekben a finanszírozás elérhető maximális mértékét két szerződéses periódus között nem csökkenti 3 százaléknál nagyobb mértékben; illetve hogy évente növeli a támogatás összegét a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett hivatalos fogyasztói árindex mértékével, de maximum 8,5 százalékkal.

Mindezek, illetve a már megkötött 6 éves szerződésben szereplő számok alapján a teljes, 25 éves időtartam alatt az összeg kerekítve minimum 1005 milliárd, maximum 1600 milliárd forint lenne. Megjegyzik, a számolás meglehetősen leegyszerűsített, és a szélső értékek esetén irreális inflációs adatokkal kalkulál.

A keretmegállapodásban azonban nemcsak ez a 25 év szerepel, hanem az is, hogy a felek „megállapodnak abban, hogy jelen Keretmegállapodás lejártát megelőző két évvel korábban a következő 25 évre szóló Keretmegállapodást megkötik azzal, hogy az új Keretmegállapodás a jelen Keretmegállapodás megszűnésének napján lép hatályba”. Tehát a KIM legalább egy további 25 éves keretmegállapodást biztosan tervezett az első 25 év lejárta után, így akár 50 évre biztosította volna az alapítvány finanszírozását. Ráadásul azáltal is felülről nyitott a finanszírozási rendszer, hogy a keretmegállapodás értelmében az alapítvány további közfeladatokat vállalhat önként, amelyek ellátását az állam, ha elismeri, külön szerződés alapján megfinanszírozza – írják.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője a Telexnek azt mondta: nem világos, miért kell magánjogi szerződésben, az államon kívülre szervezni ezeket a közfeladatokat, és az sem, hogy mi igazolja, hogy ebben a formában hatékony, az állami megoldásnál hatékonyabb a közfeladat ellátása. Az sem tiszta, hogy ki mérte fel ezen közfeladatok finanszírozási igényét. A szakértő hiányolja a szerződésekből a közpénzt védő garanciákat, a konstrukció pedig ebben a formában billeg, egyoldalúan kedvezni látszik az alapítványnak.

A szerződésben egyébként az is benne van, hogy az alapítványnak a 261,7 milliárdos céltámogatás mellett további 400 millió forintot is megítéltek 2026-ra működési támogatás címszóval. A Tudományos és Technológiai Minisztérium a Telexnek azt írta: a 2025-ös évre járó összeg 100 százalékát, míg a 2026-os évre járó feladat- és alapfinanszírozásnak eddig körülbelül 80 százalékát folyósította a költségvetés.