eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Czomba Sándor, a tárca munkaerőpiaci és képzési államtitkára sajtótájékoztatót tart a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb foglalkoztatottsági adatairól, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásáról a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2014. július 30-án.
Nyitókép: MTI/Beliczay László

"350-400 ezer" - Hároméves minimálbéralku körvonalazódik, 2027-re ígéretet tett a kormány

A bruttó átlagkereset felét kell elérnie a minimálbérnek akkorra. Czomba Sándor munkaügyi államtitkár tett bejelentéseket. Jogszabályban rögzítik, hogy hová kell eljutni, hogy hogyan, azt a munkaadókra és a munkavállalókra bízzák, de dönthet a kormány is a végén.

A minimálbérnek 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádióban.

Czomba Sándor közölte, hamarosan megjelenik egy kormányrendelet, amely kimondja, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) jogosult a minimálbértárgyalások végrehajtására.

Ezen felül

a jogszabály tartalmaz majd egy referenciaértéket, hogy 2027. január 1-ig milyen szintet érjen el a minimálbér.

Az államtitkár az M1 tévécsatornán elmondta, a munkaadókat és munkavállalókat képviselő szervezetek döntését a kormány elfogadta, így a referencia érték a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka lesz, ami 2027-re a 350-400 ezer forintos sávban fog megállni.

Czomba Sándor a rádióban és a M1 aktuális csatornán is jelezte, matematikai számítás alapján a mostani 266 800 forintos minimálbér alapján a 2027-re kitűzött célt évente 11-12 százalékos emelésekkel tudják eléni.

Azonban azt is mindig meg kell vizsgálni, hogy mi a helyzet a GDP-vel, az inflációval, a termelékenység növelésével. Ezeket mind figyelembe kell venni, amikor meghatározzák a béremelés mértékét, hiszen ha túllőnek a célon, akkor munkahelyeket veszítenek, ha viszont alálőnek a célnak, akkor a családoknak a jövedelemszerzését fogják akadályozni.

Kiemelte, a kormány adatokkal segíti a tárgyalásokat, de alapvetően a munkaadói és a munkáltatói oldalnak kell megegyeznie, és azt a kormány jogszabályba önti.

Bízik benne, hogy eredményes tárgyalások után év végén egy jó megállapodást tudnak aláírni - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése messze nem csak arról a durván 1 millió emberről szól, akiket ezek a bérsávok közvetlenül érintenek. Ugyanis a minimálbér emelése kihat a felsőbb bérkategóriák felé is.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×