Én megpróbáltam együttműködni a jegybankkal, de kiderült, hogy az MNB vezetése úgy viselkedik, hogy ez nem lehetséges. Már el is vesztettem a bizalmamat abban, hogy ez visszaépülhet, már régen leszámoltam ezzel – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Nemzeti Bank és a kormány, illetve Matolcsy György jegybankelnök és az ő viszonyáról, és hozzátette, az intézmények közötti összhang nagyon fontos, mert mindkét félnék kiváló szakemberek dolgoznak, csak szerinte a stílussal van probléma.

A miniszter reagált a jegybankelnök kormányzati gazdaságpolitikát érintő kritikáira, amelyeket legutóbb a múlt héten a közgazdász-vándorgyűlésen fogalmazott meg. Nagy Márton szerint Matolcsy György súlyos tévedésben van, mert az előző évtized sikertörténete nem fog megismétlődni, mert egészen mások a körülménynek, ezért nem alkalmas a régi recept, teljesen más gazdaságpolitika kell hozzá.

„Semleges gazdaságpolitika kell, amelyben függetlenítjük magunkat, a döntéseket ideológia nélkül hozzuk meg. Nem fordulatra van szükség, hanem finomhangolásra, a pillérek megerősítésére. Rossz volt a helyzetértékelés és megoldási javaslat is” – közölte a tárcavezető, és arra is kitért, hogy szerinte Magyarországon az inflációt a jegybank engedte el, és utána elsősorban a kormányzati beavatkozásoknak, az energiaválság megoldásának volt köszönhető a mérséklődése, és nem a monetáris lépéseknek. „Az igazságot kellene kitenni az asztalra” – jelentette ki.

Nagy Márton beszélt arról is, hogy a gazdaságpolitikának az a célja, hogy legyen egy béke utáni újraindítás, amikor nemcsak a növekedés mérete, hanem a minősége is számít majd. A miniszter ígérete szerint a fókuszban a hazai kis- és közepes vállalkozások és a családok lesznek, mert így lehet azt elérni, hogy a konjunktúrából minél többen tudjanak profitálni.

Matolcsy György kritizálta a nagy autóipari beruházásokat is, de a miniszter szerint ebben is tévedésben van az MNB elnöke, mert ezek a cégek munkahelyeket teremtettek, beruházást, technológiát hoztak, és ez még tovább tud épülni. „Azért mert megakadás van a zöld átállásban, ettől még jó dolgot választottunk. Ez egy visszafordíthatatlan folyamat” – mondta.

Békeköltségvetés és a B terv

Szó esett arról is, hogy azért van szükség békeköltségvetésre, mert csak Donald Trump amerikai elnök és az ukrajnai béke esetén térhet vissza a gazdasági növekedés a 3-5 százalékos sávba már 2025-re, és közölte, ehhez megvan már az akcióterv. Ez a csomag a Széchenyi-tervre hajaz, fókuszában pedig a kkv-k megerősítése és a családok támogatása áll majd. A felvetésre, hogy van-e B terv, ha mégsem Trump győz, azt mondta, van, akkor nem a gazdasági növekedés lesz a fő kérdés. „Lehet ezen gondolkozni, de nem szeretnék” – tette hozzá.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a békeköltségvetés idő előtti nyilvánosságra hozatalra is szükség lehet, ha a jegybank arra kényszeríti a kormányt; Nagy Márton azt mondta, hogy szerinte a szigorú monetáris politika fenntartása veszélyes lehet, az infláció árnyéka veszélybe sodorhatja a gazdaságot. „Az inflációt legyőztük, lent van a földön. Ha a jegybank túl óvatos, akkor a gazdaság megszenvedi ezt, és akkor előbb kell ezeket az akcióterveket indítani” – jelentette ki.

A miniszter szerint ráadásul a német gazdaság gyengélkedése kimaradt Matolcsy György előadásából. A külső kereslet elakadt, ezzel nem tud mit csinálni a magyar kormány, most azt kell szerinte figyelni, hogy Németországban a csődhelyzet és a munkaerőpiac hogyan alakul.

A kormányfő azt is közölte a hétvégén, hogy kell egy, a gazdasági és a költségvetési eszközöket egyszerre kézben tartó gazdasági csúcsminiszter, akinek a személye összefügg azzal, hogy a március 1-jén megüresedik a jegybankelnöki szék. A felvetésre, hogy ezt a posztot ő töltheti-e be, Nagy Márton azt mondta, „ezt a miniszterelnöktől kell megkérdezni, ő a felelős, de még messze vagyunk ettől”. Szerinte arra kell fókuszálni, hogy a gazdasági irányítás egy kézbe kerüljön, mert akkor gyorsan tud reagálni, és úgy véli, fontos lesz, hogy a jegybank és kormány között normális legyen a viszony, márpedig „nagyon jó munkamegosztás, partnerségi kapcsolatom van Varga Mihállyal”.

„Az egységes irányítás sem fenékig tejfel. Egy emberé a felelőssége, de a másik oldalon van egy fiskális fegyelem, hogy az egyensúly és a növekedés kéz a kézben járjon. Nem puhulhatnak fel a költségvetési célok” – mondta Nagy Márton, és hozzátette, a döntés joga a miniszterelnöké marad, csak a javaslattevő lesz egy ember, de mögötte is egy csapat áll majd.

Internetes áruházak és a versenyfeltételek

Szabályozná a külföldi internetes áruházak magyarországi működését a nemzetgazdasági miniszter, hogy azok a hazai cégekkel azonos feltételek mellett működjenek a magyar piacon. Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy ki kell egyenlíteni a versenyfeltételeket, mert jelenleg lényegében adóelkerülés melletti áron értékesítenek azok a webshopok, amelyeknek nincs Magyarországon cégük. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hazai kiskereskedelemben is növelni kell az internetes áruházak arányát, mert ezt tartja a jövő útjának. Konkrét időpontot nem említett, hogy mikor jöhetnek versenykiegyenlítő szabályok. „Aki Magyarországon kereskedik, arra ugyanolyan adó vonatkozzon, ez egy adótechnikai kérdés” – mondta.

Az embereknek garantálni kell átlagosan legalább 4-5 százalékos reálbéremelést, nem fogadható el az, hogy az infláció megegye a bért – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton megerősítette, hogy több családtámogatási intézkedést is tervez, ezek közül a már bejelentett adókedvezmény duplázást említette. Ismét reálisnak nevezte, hogy 2037-re a minimálbér elérje az átlagbér 50 százalékát. szavai szerint ez évi 11-12 százalékos emelést jelent, amit szerinte minden vállalkozás ki tud termelni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez a szigorú szabályozás a garantált bérminimumot nem érinti, ott az infláció és a termelékenység határozza meg az emelés mértékét.

Nagy Márton kiemelte, hogy beindult a lakáspiac, és az otthonteremtés, a lakásvásárlás és -felújítás nagyon fontos. Most azon gondolkodnak, hogyan lehet erre átcsoportosítani pénzeket a hosszú távú megtakarításokból, de csak önkéntesen. Arról is beszélt, hogy az Airbnb miatt 26 ezer lakás hiányzik a fővárosi lakáspiacról, ezért a kormány dolgozik az Airbnb szigorúbb szabályozásán.