eur:
411.12
usd:
392.19
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Bank cash counter machine with a stack of euro. Horizontal view of the finance business money counting. Money and business concept
Nyitókép: Vadym Terelyuk/Getty Images

Hatalmas devizahitelt vett fel a magyar állam kínai bankoktól

A magyar állam egymilliárd euró összegben vett fel hitelt kínai bankoktól idén tavasszal, amelyet április 19-én teljes összegben le is hívott – derül ki az ÁKK frissített statisztikáiból, amelyben a költségvetés fennálló hitelállományát ügyletenkénti bontásban mutatja. A kötvénytartozásokat nem számolva ez az összeg a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül.

A kormány egymilliárd eurónyi hitelt vett fel Kínából – szúrta ki a Portfolio az Államadósság Kezelő Központ weboldalán feltüntetett adatokból. A hitelt kínai bankoktól (Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától) vette fel a magyar állam, azt 2027 április 19-ig kell visszafizetni, tehát a futamidő három év.

Az egymilliárd euró teljes összegét április 19-én le is hívta az állam. A kamat, a törlesztés ütemezése, valamint az egyéb részletek nem ismertek, kivéve az indoklást, amely szerint a hitelt az állam „a központi költségvetésnek a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására” vette fel. A kamatozásról mindössze annyit derül ki, hogy változó – teszi hozzá a gazdasági hírportál.

A Portfolio kereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a Pénzügyminisztériumot és az Államadósság Kezelő Központot. A hitelkonstrukció feltételei mellett arra is kíváncsiak voltak, hogy pontosan milyen célból vették fel a hitelt (azaz mit takar a közlekedési infrastruktúra, energetika és a csúcstechnológia), és miért nem kötvény-kibocsátás keretében történt a hitelfelvétel.

Az ÁKK annyit közölt, hogy „a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepe pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók. Az ügylettel az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül, 28,9 százalékon maradt, amely jóval kedvezőbb a 2010-es 50 százalék feletti szintnél.

Nem sok tér maradt további devizaadósság kibocsátására

Az áprilisban lehívott összeg szemmel látható mértékben növeli az ország devizaadósság-állományát – jegyzi meg a hírportál, hozzátéve: Magyarország devizaadósságának aránya a teljes adósságon belül a 30 százalékos benchmark alatt billeg nem sokkal, az ÁKK adatai szerint június végén 28,9 százalék volt. (Ebbe beleértendő az áprilisi 1 milliárd euró.) Hogy mennyire kedvező konstrukcióról van szó, nem lehet megállapítani, ugyanis a legfontosabb részlet, a hitel kamata nem ismert.

Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet az a Gazprom szállít, akinek a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli a pénzügyeit. Magyarország külügyminisztériuma már vizsgálja az orosz bankkal szembeni amerikai szankciók esetleges hatását, az amerikai pénzügyminisztérium azonban figyelmeztetett: aki a szankcionált bankokkal levelező kapcsolatot tart fenn, az "jelentős szankciós kockázattal" szembesülhet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×