Az országos lakásárszint 2023-ban, valószínűleg a 2014 utáni legkisebb ütemű drágulását produkálva, nagyjából 8,3 százalékkal nőtt a NAV - egyelőre még nem teljes körű - ingatlanforgalmi adatai alapján – írja közleményében az OTP. A magas inflációs környezetben ugyanakkor ez közel kétszámjegyű reálár-csökkenést jelent. A községek kivételével minden településtípusban drágulást látunk, noha annak üteme a megelőző évinek negyede-fele. Budapest összesített nominális értéknövekedése 5 százalékos, a megyei jogú városokban 7 százalékos, míg a kisebb városokban 9 százalékos volt. A községi jogállásban ugyanakkor 12 százalékkal csökkent az átlagár.

Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője az adatok kapcsán kifejtette: "Az előzetes adatok alapján, 2023-ban közel 30 százalékkal esett az ingatlanforgalom, így a tranzakciószám 100 ezer között alakulhatott. Az adásvételek számának csökkenése az év során folyamatosan mérséklődött, a negyedik negyedévben pedig már forgalomélénkülést mutatnak a statisztikák 2022 utolsó három hónapjához képest. Ennek okai nagyrészt a fokozatosan javuló gazdasági kilátások, a csökkenő kamatszint, illetve a 2024-től változó, és az azt megelőző hónapokban így előre hozott keresletet generáló lakástámogatási rendszer voltak.

Budapesten 26 százalékos, a megyei jogú városokban 29 százalékos, a kisebb városokban 27 százalékos, a községekben pedig 36 százalékos csökkenést mutatnak a számok."

Tavaly a pesti, közel egyharmados gyarapodáson kívül minden vármegyében csökkent az adásvételek száma. A Pest vármegyei látványos bővülés azonban minden bizonnyal technikai okokkal, konkrétan a korábbi években elmaradó tranzakciók későbbi, mostani feldolgozásával magyarázható. Ezt követően Baranya áll 6 százalékos csökkenéssel, miközben a másik végletként Zalában felével, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron vármegyében 40 százalék körül zuhant a forgalom. Vármegyeszékhelyek közül mindegyikben esett a tranzakciószám 2023-ban. Messze a legnagyobb mértékben, 51 százalékkal Zalaegerszegen, s még Szekszárdon és Szolnokon haladja meg a csökkenés a 40 százalékot. Pécsett ugyanakkor 5 százalék alatt marad a forgalomcsökkenés mértéke.

Budapest egészében 26 százalékkal, a végleges, valós számokban várhatóan 25 ezer közelébe csökkent tavaly a tranzakciók száma. A visszaesés a legnagyobb arányt (40 százalék) a VIII. kerületben érte el, s még az V., VII. és II. kerületben haladta meg a 30 százalékot. Míg a lista utolsó három helyén belvárosi kerületek szerepelnek, a legkisebb mértékű forgalomvesztés külvárosi területeken ment végbe. A hagyományosan legkisebb forgalmú budapesti városrész, Soroksár pedig úgy érhetett el 40 százalékos tranzakciószám-növekményt, hogy az elmúlt években több nagy projekt indult itt, és tavaly rég nem látott nagyságrendben adtak át új lakásokat, melyekhez kapcsolódó végszerződések a 2023-as forgalmi adatokat szaporítják.

Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján tavaly az összes vármegyében nominális drágulás volt tapasztalható.

Az élen Csongrád-Csanád áll közel 14 százalékos árnövekedéssel, és még Bács-Kiskun, Vas és Nógrád értéke haladta meg a 11 százalékot. A másik véglet Fejér, mindössze 1,4 százalékos áremelkedéssel. Nagyvárosaink közül Szekszárd drágult legjobban (15,5 százalék), s még Békéscsaba és Szombathely fértek fel a dobogóra 14-15 százalék közötti arányszámokkal.

A budapesti árváltozás rangsor élén 25 százalékkal a - 2022-ben még utolsó helyen szereplő - XXIII. kerület áll, melyet jócskán lemaradva, 10-15 százalék közötti drágulással az I., XVII., XXII. és XVIII. kerületek követnek. Soroksár esetében egyértelmű a korábbinál drágábban eladott új lakások áremelő hatása, ami a forgalomnövekedéssel is egyértelműen korrelál. Utolsó helyen az - egyik fő befektetési célpontot jelentő, ugyanakkor tavaly a második legjelentősebb forgalomcsökkenéssel sújtott - V. kerületet találjuk, mindössze 0,4 százalékos drágulással. A 161 irányítószám-körzetből 21-ben csökkent az átlagár.

A fővárosi kerületek közötti árrangsorban kilenc év után trónfosztás történt tavaly. Azzal, hogy az V. kerületben rekordalacsony árnövekedést láttunk, miközben a 2022-es ezüstérmes I. kerület 15 százalékkal drágult, ez utóbbi vezeti jelenleg a budapesti árrangsort 1,294 millió forint/m2-rel. Az egymilliós szintet e kettő mellett még a II., XII., XI., XIII. és VI. kerület lépik át. A másik végletet, két év után ismét, 628 ezer forinttal a XXI. kerület adja.

A legdrágább irányítószám-körzet hagyományosan a 1014-es (Budai Vár): tavaly itt meghaladta az 1,8 milliós szintet az átlagos négyzetméterár, a budapesti átlagár pedig 929 ezer forint/m2-re nőtt tavaly.

A vármegyék árlistáján 2020 óta Somogy áll az élen, tavaly 743 ezer forint/m2 átlaggal. Pest, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron hármasa szűk árintervallummal, 606-635 ezer forint/m2-rel következnek ez után. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád vármegye, tavaly 187 ezer forint/m2 átlagértékkel, egyedüliként a 200 ezres limit alatt.

Valkó Dávid ismertette a vármegyeszékhelyek árak szerinti sorrendjét: "A vármegyeszékhelyek ársorrendjének hagyományos négyes élbolya 2023-ban így alakult: Debrecen (686 ezer forint/m2), Veszprém (656 ezer forint/m2), Győr (653 ezer forint/m2) és Székesfehérvár (621 ezer forint/m2). Ezek mellé Szeged is felzárkózott tavaly, 618 ezer forint/m2-rel. A sor másik végén változatlanul Salgótarján áll 198 ezer forint/m2 átlagértékkel". Az országos átlagár tavaly 687 ezer forint/m2 volt, míg a főváros nélkül számított vidéki átlag 468 ezer forint/m2.

2023 minden valószínűség szerint egy rövid ideig tartó visszaeső lakáspiaci ciklus mélypontjaként vonul be a szakmai köztudatba. A forgalom látványosan fékezett, a reálárak pedig jelentős mértékben csökkentek, miközben a nominális árak év/év alapon még pozitív tartományban maradtak. A lakásépítések és még inkább

a kiadott építési engedélyek zuhanásában ugyanakkor évtizedek óta nem látott negatív eredmények születtek, azaz a piac elsősorban az új kínálaton keresztül alkalmazkodott a megváltozott környezethez.

Az idei év eddigi tapasztalatai viszont pozitívak, egyértelműen látszanak a kilábalás jelei. 2024-ben a lakáspiac jó működéséhez szükséges tényezőkben, mint stabil gazdasági növekedés, reálbérek alakulása, alacsony hitelkamatok a tavalyi mélyponthoz képest már fellendülés prognosztizálható. És bár az állami támogatásoknál idén összességében szigorúbb feltételekkel, szűkebb kör számára elérhetők, a nagyobb támogatási összegek érezhetően élénkítik a keresletet. Újra nőhet a befektetési céllal vásárlók aránya is, azonban mindezek mellett sem számíthatunk a korábbi összpiaci szárnyalás visszatérésére.

A lakáspiac fő mutatóinak alakulása a ciklikus működés során logikailag egymásra épül. Elsőként a tranzakciószám növekedése indul el, amire már több forrásból is megerősítést kaptunk az idei első hónapokban, s így idén ideális esetben 20-25 százalékos bővülést (120-125 ezer teljes tulajdont érintő, értékesítési céllal épített lakások nélkül számított tranzakciót) várhatunk. Nominális árakban, országos összesítésben enyhe növekedésre számítunk, míg ezzel párhuzamosan reálárszintben év végéig megszűnhet a csökkenés.

Az ezeknél nagyobb tehetetlenséggel bíró lakásépítésekben ugyanakkor idén még 10-15 százalékos visszaesést prognosztizálunk, míg az építési engedélyek száma az 5 százalékos áfa érvényességének két évvel való meghosszabbítása ellenére - reagálva a növekvő keresletre - már emelkedésnek indulhat. Erőteljesebb és általános piaci élénkülést majd - a lakástámogatások volumene szempontjából nem mellesleg a választásokat megelőző - 2025-ös év hozhat.