Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Hungarian money, Woman counting money in wallet, Economic situation of Hungarians, Market value of forint
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images

Az uniós átlagot meghaladva nőttek a bérek idehaza az első negyedévben

Az átlagos órabér tekintetében viszont csak három uniós tagállamot előzött meg Magyarország.

Uniós összevetésben az idei első negyedévben az ötödik legnagyobb mértékben (13,7 százalékkal) emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek és a bérek az előző év azonos időszakához képest – írja a Portfolio az Eurostat adatai alapján. Ennél nagyobb mértékben csak Lengyelországban, Horvátországban, Bulgáriában és Romániában emelkedtek a bérköltségek.

Leginkább az építőiparban nőttek a bérköltségek – 16,9 százalékkal. Az uniós átlag 6,1 százalék volt 2024 első negyedévében.

A 2023-as év utolsó negyedévében ütemesebb volt a magyar bérek növekedése (16,4 százalékos),

a második negyedévben pedig Magyarországon nőttek a leginkább a bérek – 17,3 százalékkal.

Az idei első negyedévben a munkaerőköltségek 5,5 százalékkal, míg a bérek 5,8 százalékkal emelkedtek az Európai Unióban.

A tavalyi adatok alapján idehaza tizenegy euró volt az átlagos órabér. Ebben az összevetésben Magyarország csak Lettországot (10,7 euró/óra), Romániát (10,4 euró/óra) és Bulgáriát (8,1 euró/óra) előzte meg az uniós tagállamok közül. Az óránkénti munkaerőköltség tavaly 12,8 eurót tett ki Magyarországon, ez a harmadik legalacsonyabbnak számított az EU-ban, csak Bulgáriában és Romániában volt kisebb ennek a mértéke.

A kelet-közép-európai régióban az elmúlt időszakban ütemesen, az uniós átlag felett nőttek a bérek, ugyanakkor ez nem enyhítette komolyabb mértékben az érintett országok bérlemaradását.

Márciusban a hazai bruttó bérek 13,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ami a Portfolio megállapítása szerint azt jelenti, hogy az év elejei gyors, 14,6 százalékos béremelkedési ütem továbbra is kitart.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×