Az uniós kormányokat képviselő tárgyalók és az Európai Parlament áttörést értek el, amikor véglegesítették a lítiumhoz és a nikkelhez hasonló létfontosságú ásványi anyagok államközösségen belüli ellátására vonatkozó célértékekről szóló megállapodást. Az Európai Bizottság által márciusban javasolt, a kritikus nyersanyagokról szóló jogszabály kulcsfontosságú szerepet játszott az EU azon tervének felvázolásában, hogy csökkentse a Kínától és más országoktól való függőségét a kulcsfontosságú fémek, köztük a ritkaföldfémek esetében – írja a Portfolio.
A javaslat ambiciózus célokat tűzött ki, amelyek szerint az EU 2030-ra 16 stratégiai fontosságú nyersanyag éves szükségletének 10 százalékat maga termeli ki, 15 százalékát újrahasznosítja és 40 százalékát feldolgozza. Az ehhez szükséges tervezetben most állapodott meg a tagállamokat képviselő Európai Parlament és az Európai Tanács.
A politikai megállapodás most a parlament és a tanács hivatalos jóváhagyására vár, mielőtt jogerőre emelkedne, az EP ipari, kutatási és energiaügyi bizottságában december 7-én lesz a szavazás, és utána akár 2024-től hatályba is léphet.
Az uniós rendszer határidőket szab a stratégiai bányászati, újrahasznosítási és feldolgozási projektek engedélyezésére is. A kulcsfontosságú technológiákhoz stratégiai anyagokra támaszkodó nagyvállalatoknak rendszeres kockázatértékelést kell végezniük ellátási láncaikról. Ezenkívül egyetlen harmadik ország se szolgáltasson 65 százaléknál többet bármelyik stratégiai nyersanyagból.