Nyáron jelentette be a Mol, hogy megkezdi a lítiumkitermelést az általa korábban talált, lítiumkoncentráció szempontjából ígéretes kutakból Pusztaföldváron. A próbaüzem valószínűleg jövőre kezdődhet Pusztaföldváron.

A Mol hangsúlyozta, hogy a szénhidrogén-kitermelésnél már egyébként is felszínre hozott vizet hasznosítják a lítium kinyeréséhez, amely folyamat körforgásos és jóval környezetbarátabb lesz, mint a világban jelenleg alkalmazott bányászati eljárások.

A lítium manapság kulcsfontosságú alkálifém, hiszen használják az akkumulátorgyártástól az üveg-előállításon át a repülőgépiparig rengeteg területen.

A témáról most Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt a Békéscsabai Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégiumban tartott előadásán, ahol diákok kérdéseire is válaszolt. Mint mondta,

óriási üzletet jelenthet, ha valóban több száz vagy több ezer tonna lítium nyerhető ki az olajkitermelés során a földből érkező vízből a Békés vármegyei településen.

A volt köztársasági elnök a Vízválságtól a fenntartható fejlődésig címmel tartott előadást mintegy 120 diák számára Békéscsabán; felelt az írásban és a helyszínen feltett kérdésekre is.

Elmondása szerint most vizsgálják, hogy hány kútnál áll fenn a víz magas lítiumtartalma.

Ha több száz vagy több ezer tonna kitermelhető lenne, "azzal legalább részben biztosítható lenne az akkumulátorgyárak lítiumigénye, és akkor nem lennénk kiszolgáltatva másoknak" - fogalmazott.

Kérdésre felelve Áder János arról is beszélt, hogy az Európai Unió döntése szerint 2035-től csak elektromos autót lehet üzembe helyezni, amelyet csak akkumulátorral lehet üzemeltetni.

Európában jelenleg 12 millió autót gyártanak évente, ha megépülnek Magyarországon az akkumulátorgyárak, akkor a szükséges akkumulátorok 20 százalékát itt lehet majd gyártani.

Európában 60 akkumulátorgyár építése kezdődött meg vagy tervezik jelenleg is. "Ha nem mi gyártjuk az akkumulátorokat, majd legyártja más" - fogalmazott.

A debreceni gyárat egy olyan cég építi, amelyik Németországban is épített már hasonlót. "Ha a németeknek jó, nekünk miért nem?" - tette fel a kérdést a hallgatóságak.

A volt köztársasági elnök elmagyarázta: Debrecenben az a félelem, hogy az akkumulátorgyár elhasználja a vizet és beszennyezi a vízbázist. A gyár azonban csapvizet egyáltalán nem használ majd; az elpárolgó vizet tisztított szennyvízből pótolják, a rendszer teljesen zárt lesz, így - hacsak nem történik baleset - nem okoz külső szennyezést.

Létezik egy magyar cég, amelynek megvan a technológiája, hogy Százhalombattán az olajat, a Mercedes-gyárban a festékmaradványt kiszedje a vízből; ez a technológia Debrecenben is alkalmazható lesz - hangsúlyozta. Megjegyezte, ma az autóipar Magyarországon 150 ezer embernek ad munkát, beszállítók nélkül.

A génmódosítással kapcsolatban elmondta, most zajlik vita Brüsszelben egy újfajta génmódosítás engedélyezéséről, és "kőkeményen nyomul a mezőgazdasági lobbi". Kifejtette, "még a mikorműanyagot sem tanulta meg megemészteni a szervezet",

óvatosnak kell lenni a GMO-val.

Áder János a műanyagszennyezésről elmondta, az utóbbi 5-6 évtizedben 400-szorosára nőtt a műanyagtermelés, aminek a fő problémája az, hogy nem gyűjtik vissza. Erre szerinte jó megoldás lesz a Magyarországon jövő januártól életbe lépő betétdíjas rendszer. Azt mondta, Szlovákiában mintegy 8 éve létezik, "meg kell nézni, ott mennyi műanyag szemét van az utcákon és a folyópartokon".

Áder János elmondta, hiába rendeznek 1995 óta úgynevezett COP-konferenciákat, és hiába születtek meg a párizsi klímakonferencián a vállalások, folyamatosan nő a légköri szén-dioxid mennyisége. A valós változáshoz szerinte a G20-ak akarata kellene, mert ők felelősek a kibocsátás 80 százalékáért.

Adatok szerint Magyarország a kibocsátás 0,13 százalékát adja, "ami megadja a felelősséget és a mozgásteret is. Ha holnaptól beszüntetnénk minden fosszilis energiahordozó felhasználását, annak a hatása akkor is nulla lenne" - jelentette ki.