Infostart.hu
eur:
381.54
usd:
327.45
bux:
109282.82
2025. december 5. péntek Vilma
Battery innovation for cleaner, greener, electric vehicles, lithium
Nyitókép: Just_Super/Getty Images

Eldőlt: jönnek a szigorúbb akkumulátoros és elemes szabályok

Csaknem egyhangú szavazással, Magyarország támogatásával fogadta el hétfőn Európai Tanács az elemekre és akkumulátorokra, valamint ezek hulladékaira vonatkozó fenntarthatósági szabályokat szigorító új rendeletet.

A rendelet az elemek, illetve akkumulátorok teljes életciklusát szabályozni fogja – a gyártástól az újrahasználatig és az újrafeldolgozásig –, valamint biztosítani fogja, hogy azok biztonságosak, fenntarthatók és versenyképesek legyenek - írta a Portfolio.

A Tanács oldalán elérhető szavazási összesítő szerint csak Bulgária és Szlovénia tartózkodott (bár elég lett volna 15 ország támogatása is).

Az összes elemet, akkumulátort érintik a változások: gombelemek, ceruzaelemek, a telefonokat töltő "külső akkumulátorok", a rollerekben is használt kis, illetve az autókban és ipari gépekben használt nagy akkumulátorokra vonatkoznak az új szabályok. Ezek célja, hogy elő lehessen mozdítani a körforgásos gazdaságot az elemek, illetve akkumulátorok teljes életciklusára vonatkozó szabályozás révén.

A rendelet szerint

2027-re a készülékekbe beépített hordozható elemeknek, illetve akkumulátoroknak a végfelhasználó által eltávolíthatónak és cserélhetőnek kell lenniük.

A könnyű szállítóeszközökben használt akkumulátorok esetében követelmény lesz, hogy független szakember által cserélhetők legyenek.

Meg kell jeleníteni a címkéken is az újrafelhasználási adatokat és kötelező lesz az elektronikus „elem-, illetve akkumulátorútlevél”, valamint QR-kód használata. A címkézésre vonatkozó követelmények 2026-tól, a QR-kód pedig 2027-től lesznek alkalmazandók.

A rendelet előírja az újrafeldolgozott tartalom kötelező minimumszintjét az ipari elemekre, illetve akkumulátorokra, az SLI-akkumulátorokra (a gyújtást biztosítják járművekben, gépekben), valamint az elektromosjármű-akkumulátorokra vonatkozóan. Ez kezdetben 16 százalék a kobalt, 85 százalék az ólom, 6 százalék a lítium és 6 százalék a nikkel esetében.

A nikkel-kadmium akkumulátorok esetében 2025 végére 80 százalékos, az egyéb hulladékelemek, illetve -akkumulátorok esetében pedig 2025 végére 50 százalékos újrafeldolgozási hatékonysági célkitűzés szerepel az előírásban.

A rendelet a lítiumnak a hulladékká vált elemekből, illetve akkumulátorokból való hasznosítására vonatkozó célértéket 2027 végére 50 százalékban, 2031 végére vonatkozóan pedig 80 százalékban határozza meg.

Az Európai Tanács hétfői szavazásával az elfogadás folyamata lezárult. A rendeletet most a Tanács és az Európai Parlament aláírja. A rendelet ezután kihirdetésre kerül az EU Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal később hatályba lép.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Esik a magyar bankok nyeresége: mekkora a baj?

Szinte kereken 1200 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el a bankszektor az első három negyedévben, ami 16%-kal marad el az egy évvel korábbi rekordtól.  Ez még tűrhető, 13,6%-os tőkearányos megtérülést jelent, ám az osztalékbevételek nélkül már csak 8,1%-nak felel meg. A különadók év eleji elszámolása miatt a teljes éves megtérülés várhatóan magasabb lesz ennél, ám az extraprofitadó váratlan megemelése jövőre 2 százalékponttal ronthatja. Bár a kamatjövedelem még mindig csökkenő pályán van, most már nem ez mozgatja elsősorban az eredményszámokat, hanem a működési költségek 20%-os elszállása, amiből a különadók mellett például az informatikai költések is jócskán kiveszik a részüket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×