Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.23
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Joánnisz Kaszulidesz ciprusi külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Nicosiában 2022. október 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pétrosz Karadjiasz

Szijjártó Péter: támogatni kellene a ciprusi földgázmezők mielőbbi kitermelését

Új források bevonására, új szállítási útvonalak építésére lenne szükség az európai energiaellátási válság megoldásához, ezért támogatni kellene a ciprusi partok közelében felfedezett földgázmezők mielőbbi kitermelését is - hangoztatta a miniszter Nicosiában.

Szijjártó Péter, ciprusi kollégájával, Joannisz Kaszulidesszel közös sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy napjainkban Európa nagy kihívásokkal néz szembe, az ukrajnai háborúra válaszul hozott, "kudarcos" büntetőintézkedések ráadásul még nehezebbé teszik a helyzetet.

Mint közölte, az egyik legsúlyosabb problémát az energiaválság jelenti, és ezt minden olyan lépés csak tovább súlyosbítja, amely csökkenti a kontinens piacán elérhető földgáz mennyiségét. Szavai szerint ez senkit nem érhet váratlanul, ugyanis közgazdaságtudományi alapvetés, hogy a kínálat szűkülése az árak emelkedésével jár, ezért az Európai Bizottságnak inkább a források bővítésén kellene dolgoznia.

"Szankciók és ársapkák helyett újabb források bevonására, új szállítási útvonalak építésére van szükség, és ezen a téren Ciprus komoly lehetőséget jelenthet Európa számára" - mutatott rá. Majd hozzátette, a közösségnek ezért fontos lenne kitalálnia, hogyan segítheti elő a kitermelés minél hamarabbi megkezdését és egy gázvezeték megépítését a szigetországból.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a fegyveres konfliktus negatív hatásai rendkívül súlyosan és közvetlenül érezhetők az Ukrajnával szomszédos Magyarországon.

Kitért az inflációra és a magas energiaárakra, s kiemelte, hogy Magyarország mielőbb békét szeretne, ezért régóta hangoztatja a tűzszünet és a béketárgyalások fontosságát.

Ezzel kapcsolatban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az európai uniós külügyi tanács ülésein az elmúlt hónapokban egyfajta "háborús retorika" uralkodott el, ami "még távolabb visz a béke reményétől".

"Minél tovább tart a háború, Európa annál jobban fog szenvedni. Néha olyan érzésem van, hogy csak néhányan állunk józanul a kérdéshez" - fogalmazott, és erre példaként hozta fel a ciprusi vezetést is.

A miniszter végezetül a kétoldalú kapcsolatokat méltatta, és arról számolt be, hogy 70 százalékkal nőtt a magyar turisták száma Cipruson a koronavírus-járvány kirobbanását megelőző évhez képest.

Hozzátette, hogy miután már háromezer magyar él a szigetországban, a kormány a diplomáciai jelenlét megerősítéséről döntött. Illetve elmondta, hogy a most aláírt felsőoktatási és kutatási együttműködési egyetértési megállapodás nyomán várhatóan nőni fog a Magyarországon tanuló ciprusi diákok száma.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×