Egyelőre semmi garancia sincs arra, hogy az oroszok újraindítsák a gázszállítást Németországba az Északi Áramlat-1 gázvezetéken. Mindez rendkívül bizonytalanná teszi egész Európa gázellátását – mondta az InfoRádiónak Hortay Olivér. A Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője szerint az európai energiapiac egy hónappal ezelőtt nagyot fordult. Addig az volt a kérdés, hogy mennyibe kerül a gáz, most pedig az a kérdés, hogy van-e, illetve lesz-e elegendő.

Egy hónappal ezelőtt, egy technikai problémára hivatkozva az orosz Gazprom körülbelül a felére csökkentette az Északi Áramlat-1 vezetéken a szállításait. Ez nagy prioritású vezeték, hiszen tavaly az orosz import több mint egyharmada ezen keresztül érkezett.

A technikai problémát egy turbina hiánya jelentette. Kanada szankciókat vetett ki Oroszországra, és a javításra Kanadába szállított turbina ezért nem került vissza Oroszországba. Persze Németország kérte a kanadai kormányt, hogy szolgáltassa vissza, Kanada jelezte is, hogy ezt megteszi, de a turbina még mindig nem került vissza a németekhez, így ők sem tudták továbbadni az oroszoknak.

Ugyanakkor hétfőn elindult az Északi Áramlat-1 éves karbantartása, ami a tervek szerint tíz napot vesz igénybe. Viszont a Gazprom már jelezte: a turbina hiányában egyáltalán nem tudja garantálni, hogy a tíz nap elteltével a vezetéken újraindulhat a szállítás, még ha csak korlátozott mennyiségben is.

Ezt követően

rendkívül nagy pánik alakult ki az európai vezetők között,

elsősorban a berlini kormányban. A hétvégén a gazdasági miniszter, Robert Habeck úgy nyilatkozott, hogy a kibontakozó gázhiány a német társadalom összeomlásával fenyeget.

A válság megoldására Hortay Olivér szerint három forgatókönyv képzelhető el.

• Az első, és egyben a legpozitívabb, hogy a tíznapos karbantartás után visszaáll a rendes üzem az Északi Áramlat 1 vezetéken. Oroszország pedig a továbbiakban az egy hónappal ezelőtti, teljes mennyiséget küldi majd Németországba. Ebben az esetben az árak enyhülésére és az ellátásbiztonsági félelmek mérséklődésére lehet számítani. A szakértő azonban ezt tartja a legkevésbé valószínűnek.
• A második forgatókönyv szerint szintén megoldódnak a technikai problémák és újraindul a szállítás, de csak az egy hónapja tapasztalt, korlátozott mennyiségben. Ebben az esetben az árszintek változatlanul magasan maradnak és az ellátási kockázatok továbbra is fennállnak.
• A harmadik forgatókönyv a teljes leállással számol. Németország nem kap gázt Oroszországtól, akár technikai problémára hivatkozva, akár politikai megfontolásból. Ez esetben Németországnak borítékolhatóan ellátási problémákkal kell majd szembesülnie. Ez viszont az egész Európai piacot is nagyon kellemetlenül érintené, mert az unió tagjainak energiapiacai szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Így egyrészt a német energiahiány a többi országra is tragikus hatást gyakorol majd. Másrészt pedig a német gazdasági problémák, amik az energiahiányból adódnak, ugyancsak begyűrűznek az egész Európai Unió gazdaságába.

Hortay Olivér arról is beszélt, hogy jelenleg az unió tagállamai között egy versenyfutás zajlik. Ebben Magyarország viszonylag jó pozícióban van, a gáztárolóink töltöttségi szintje a saját éves fogyasztásunk arányában 25,5 százalékon áll. Ehhez képest az európai uniós átlag 16,5 százalék. Ugyanakkor hozzánk Oroszországból nem az Északi Áramlaton keresztül érkezik a gáz, hanem déli irányból. Ráadásul hosszú távú szerződéseink vannak, de ez csak a teljes magyar gáz igény körülbelül a felét fedezi. Így

az európai piacon adódó problémák Magyarországot is negatívan érintik.

Magyarország éves gázigénye valamivel több mint 9 milliárd köbmétert. Ennek a felét, 4,5 milliárd köbmétert hosszú távú szerződés keretében, Oroszországtól szerzi be, elsősorban a déli irányból. A maradékot, különböző ügyleteken keresztül, az európai piacról vásároljuk. Tehát amikor az európai piacon elkezd egyre kevesebb gáz lenni, akkor ez a mi beszerzéseinket is befolyásolja – jelentette ki az energetikai szakértő.

Újabb szankciós csomag

Ebben a kiélezett helyzetben kezdett újabb, Oroszország elleni szankciókról tárgyalni az Európai Unió. A megszorítások hetedik csomagjában már a gázimport teljes megszüntetése is szerepel. A Századvég szakértője elmondta, hogy ennek kapcsán különböző véleménynek csapnak össze. Több tagállam is nyíltan vállalja, hogy nem támogatja a gázszállításokat érintő szankciókat. Magyarország pedig még határozottabb álláspontot képvisel: jelezte, hogy

még csak tárgyalni sem hajlandó ezekről, annyira abszurdak a javaslatok.

Azonban az is látszik, tette hozzá a szakértő, hogy az Európai Bizottság és néhány tagállam még a kialakuló drámai gázpiaci helyzet mellett is kitart a teljes embargó mellett. Ezért aztán egyelőre még nem dőlt el, hogy a hetedik szankciós csomagba mi kerüljön. Jó esély van arra, hogy a magyar, a cseh és más kormányok érvényesíthetik álláspontjukat, így a gázszállításokat nem érintenék a szankciók.

"Ez egyértelműen az egész Európai Uniónak is az érdeke, hiszen látni, hogy csupán a gázszállítások korlátozása már mekkora problémákat okoz. Ezért aztán, ha rövid időn belül az orosz importot teljesen ki kellene vezetni, annak tényleg katasztrofális következményei lennének" – vélekedett Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője.