A Portfolio vezető elemzője szerint van még néhány olyan részterülete a gazdaságnak, ahol lenne még lehetőség a javulásra. Ide sorolta például idegenforgalom, illetve a vendéglátás területét, különösen a külföldi vendégek számát illetően, bár Madár István nem gondolná, hogy utóbbit illetően jelentős áttörésre kerülne sor az idei évben.

Összességében viszont úgy véli, hogy az az óriási lendülettel zajló visszazárás az eredeti gazdasági pályára, ami 2020 közepétől 2022 elejéig volt megfigyelhető, az meg fog „bicsaklani”. Több fékezőerő is van a magyar gazdaságban, amik a szavai szerint együttesen elegendőek ahhoz, hogy az idei első negyedéves nagyon magas GDP-szint után a növekedés lendülete megtörjön, akár vissza is essen. A szakértő rámutatott: a magas infláció elinflálja a kitolt béreket és egyéb típusú jövedelemtömegeket, miközben a költségvetésnek hatalmas kiigazítást kell végrehajtania. Hangsúlyozta: a már említett gyors helyreállás, és az abból fakadó költségvetési egyenlegjavulás ugyan elegendő lehetne az orosz–ukrán háború és az energiaszámla kifizetésére, visszatért azonban a „nagyon durva” választási ciklikusság, a költségvetés pedig „irgalmatlan” pénzt szórt ki a választások előtt. Tehát az előbbi külső sokkhatás és utóbbi belső költekezés két oldalról rontotta a költségvetés egyenlegét.

Madár István szerint „ma nem lenne ennyi probléma a gazadáspolitikával, ha nem folyt volna túlzott mértékű költekezés, élénkítés […], ami tovább erősíti az ikerdeficit jelenségét, vagyis amikor az államháztartás hiánya mellett a fogyó fizetési mérleg hiánya is fennáll. A külkereskedelmi mérleg őrült tempóban zuhan, bár ennek nagy része az energiaszámla rovására írható, miközben a kiáramló pénzmennyiség növeli az importot, tehát a gazdaságpolitika szétcsúszott – fogalmazott a szakértő. Emlékeztetett az MNB-elnök szavaira is, miszerint megbomlott a külső- és a költségvetési egyensúly, illetve az ország árstabilitása is. Mint magyarázta, annak, hogy a politikai ciklus logikájának megfelelően tudjon cselekedni a gazdaságpolitika, hogy a kilábalás egy hajszállal még erőteljesebb legyen, annak az az ára, hogy most az egészet „vissza kell csinálni”.

A Hold Alapkezelő felügyelő bizottságának elnöke egyetértett azzal, hogy a tavalyi év 7 százalék fölötti gazdasági növekedésével a kilábalás már megtörtént, bár a magyar gazdaságpolitika által használt hasonlatot, miszerint a „kanyarban előztünk”, nem tartja túl szerencsésnek. Tehát volt egy rendkívül túlfűtött gazdasági helyzet, teljesen ki volt használva a gazdaság, amire a hazai gazdaságpolitika is rástimulált, nem teljesen függetlenül a közelgő választásoktól – jegyezte meg Szabó László. Úgy látta, hogy egy teljes kapacitásait kihasználó gazdaságra rányomni még pár ezermilliárd forintos költségvetési többletköltést, az definíciószerűen növeli az inflációt.

„Nyilván nem gondoltak arra, hogy miközben előzünk a kanyarban, majd szembe jön valaki. De szembe jött valaki, és ez a háború”

– fogalmazott a szakértő. Elmondása szerint a háború egy iszonyatos egyensúlyhiányban találta meg a magyar gazdaságot, amitől a mostani 400 forint fölötti-körüli euróárfolyam nyilván nem teljesen független.

Csúnyán fest a magyar infláció

Arra a kérdésre, hogy milyen inflációval számolnak a következő időszakra, Madár István röviden úgy válaszolt: minden hónapra egyre rosszabbal, de az egész világban ez a helyzet. Értékelése szerint a magyar inflációs helyzet nagyon csúnyán fest, hiszen az elmúlt egy negyedév évesített inflációja 15 százalékos. Már mindenki azt latolgatja, hogy ebből még mennyi az a direkt módon történő hatás, miszerint „nagyon drága az energia, ezért megemelik a kiskereskedelmi és termelői árakat, illetve a szállítási költségeket”, vagy most már arról van szó, hogy több más tényező is belejátszik: a várakozások, az erőteljes jövedelempolitika munkaerőköltség emelő hatása, és számos egyéb körülmény.

A Portfolio munkatársa szerint egyre több az olyan előrejelzés, hogy az éves átlagos infláció sem lesz 10 százalék alatt, és egyre nagyobb a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a jövő évben mennyire lesz dinamikus az infláció csökkenése. Hozzátette: annak, hogy az egy évre visszatekintő drágulásból majd valamikor az év második felében egyre kevesebbet fogunk látni, erőteljes mérséklő hatással kell lennie, csak egyelőre az látható, hogy minden területen eluralkodott az erős átárazási hajlandóság. Mindez – a pénz vásárlóerejének minden területen való romlását jelentő általános infláció – azt vetíti előre, hogy sokkal erőteljesebb jegybanki politikára lehet szükség az infláció letöréséhez.

Madár István szerint utóbbi viszont felveti annak a kérdését, és nem csak idehaza, hogy

kell-e ahhoz recesszió – vagyis egy nagyon erős szűk belső kereslet – az infláció letöréséhez, vagy megúszhatjuk könnyedebben,

és majd ha vége lesz az energiaőrületnek, akkor az infláció magától elmúlik – fejtette ki a szakértő. Megjegyezte: egyre többen vélik úgy, hogy a recesszió nem kerülhető el.

Szabó László szintén úgy gondolja, hogy az átélt és a hivatalosan kimutatott infláció is olyan mértéket ért el, ami magától nem fog elmúlni, drasztikus beavatkozásra lesz szükség. A Hold Alapkezelő felügyelőbizottságának elnöke úgy véli, ha nem kerül sor egy „brutális” recesszióra, ami megoldaná az infláció porlémáját, akkor a jegybanknak a költségvetési-, illetve külpolitikának karöltve kell majd megbirkóznia a problémával, mert szerint az MNB ehhez egyedül kevés lenne.