Infostart.hu
eur:
382.18
usd:
327.98
bux:
109206.15
2025. december 5. péntek Vilma
Megrongálódott lakóépületek romjai között tolja kerékpárját egy férfi a délkelet-ukrajnai Mariupolban2022. március 10-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

IMF: 143 országban okozott visszaesést a háború

Oroszország Ukrajna elleni háborúja gyengíti a gazdasági kilátásokat a világ legtöbb országában, miközben az infláció magas szintje "egyértelmű és közvetlen fenyegetést" jelent a globális gazdaságra - közölte Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója.

A pénzügyi szakember szerint az orosz hadművelet következményei 143 országban okoztak gazdasági visszaesést, bár legtöbbjük gazdasága így is növekedni fog. Hangsúlyozta, hogy a háború megszakította az energiahordozók és a gabona globális kereskedelmét, amely élelmiszerhiányhoz vezethet Afrikában és a Közel-Keleten.

Georgieva az ügyben az IMF és a Világbank világgazdaságot érintő kérdésekkel foglalkozó évi rendes konferenciáját megelőzően szólalt fel. a konferenciát az idén április 18-24. között rendezik meg Washingtonban, részben virtuálisan, részben személyes részvétellel. A tanácskozások középpontjában az ukrajnai háború és világgazdasági hatásainak kezelése áll majd.

AZ IMF-vezető szerint a koronavírus-járvány okozta, 2020 óta tapasztalt gazdasági visszaesésből a váratlanul erős kilábalás meglepetésként érte a vállalkozásokat, s az üzemek, kikötők és áruterminálok nem is tudtak lépést tartani a megnövekedett vásárlói kereslettel, és ez az árak növekedéséhez vezetett. A krónikusan magas infláció, amely a világ központi bankjait a kamatlábak emelésére kényszeríti, s ezzel nagy valószínűséggel lassítja a gazdasági növekedést, "jelentős csapást jelent a globális gazdaság felépülésére" - tette hozzá.

Mindemellett óva intett a világgazdaság esetleges széttöredezésétől geopolitikai blokkokra, tekintettel arra, hogy a Nyugat a szerinte "Kína hátszelét élvező" Oroszországgal szemben súlyos gazdasági szankciókat rendelt el.

"Nem lehet eleget hangsúlyozni a kollektív jólétünkre leselkedő kockázatokat a globális együttműködés megszakadása esetén egy olyan világban, ahol egy európai háború éhínséget okoz Afrikában, ahol egy járvány napokon belül körbejárja a világot, és éveken át vannak utóhatásai, ahol a világ bármely pontján történt károsanyag-kibocsátás szinte mindenhol emelkedő tengerszinthez vezet" - jelentette ki Georgieva.

A háború előtt Oroszország és Ukrajna adta a globális gabonaexport 28 százalékát, Oroszország és Fehéroroszország pedig a műtrágya a globális műtrágyaexport 40 százalékát.

Krisztalina Georgieva hangsúlyozta, hogy

"mostanra a gabona- és kukoricaárak az egekbe szöktek, afrikai és közel-keleti országok vezetői pedig arról számolnak be, hogy kezdenek kifogyni a készletekből".

"Az élelmiszerellátás biztonsága komoly fejtörést okoz. Haladéktalanul szükség van az élelmezést elősegítő multilaterális kezdeményezésre. Az alternatíva kétségbeejtő: még súlyosabb éhínség, szegénység és társadalmi elégedetlenség, különösen azokban az országokban, amelyek éveken át azzal küszködtek, hogy elkerüljék az ingatag állapotokat és konfliktust" - hangsúlyozta.

Az IMF vezérigazgatója felszólította a nemzetközi közösséget Ukrajna támogatására. Megjegyezte, hogy a Nemzetközi Valutaalap 1,4 milliárd dollár vészhelyzeti pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek halaszthatatlan kiadásai fedezésére. Hozzátette, hogy az IMF Ukrajna - menekülteket befogadó - szomszédjainak, így Moldovának is támogatást kínál.

Címlapról ajánljuk

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben? Este sorsolás!

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×