eur:
394.65
usd:
369.66
bux:
65705.12
2024. április 18. csütörtök Andrea, Ilma
Megrongálódott lakóépületek romjai között tolja kerékpárját egy férfi a délkelet-ukrajnai Mariupolban2022. március 10-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

IMF: 143 országban okozott visszaesést a háború

Oroszország Ukrajna elleni háborúja gyengíti a gazdasági kilátásokat a világ legtöbb országában, miközben az infláció magas szintje "egyértelmű és közvetlen fenyegetést" jelent a globális gazdaságra - közölte Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója.

A pénzügyi szakember szerint az orosz hadművelet következményei 143 országban okoztak gazdasági visszaesést, bár legtöbbjük gazdasága így is növekedni fog. Hangsúlyozta, hogy a háború megszakította az energiahordozók és a gabona globális kereskedelmét, amely élelmiszerhiányhoz vezethet Afrikában és a Közel-Keleten.

Georgieva az ügyben az IMF és a Világbank világgazdaságot érintő kérdésekkel foglalkozó évi rendes konferenciáját megelőzően szólalt fel. a konferenciát az idén április 18-24. között rendezik meg Washingtonban, részben virtuálisan, részben személyes részvétellel. A tanácskozások középpontjában az ukrajnai háború és világgazdasági hatásainak kezelése áll majd.

AZ IMF-vezető szerint a koronavírus-járvány okozta, 2020 óta tapasztalt gazdasági visszaesésből a váratlanul erős kilábalás meglepetésként érte a vállalkozásokat, s az üzemek, kikötők és áruterminálok nem is tudtak lépést tartani a megnövekedett vásárlói kereslettel, és ez az árak növekedéséhez vezetett. A krónikusan magas infláció, amely a világ központi bankjait a kamatlábak emelésére kényszeríti, s ezzel nagy valószínűséggel lassítja a gazdasági növekedést, "jelentős csapást jelent a globális gazdaság felépülésére" - tette hozzá.

Mindemellett óva intett a világgazdaság esetleges széttöredezésétől geopolitikai blokkokra, tekintettel arra, hogy a Nyugat a szerinte "Kína hátszelét élvező" Oroszországgal szemben súlyos gazdasági szankciókat rendelt el.

"Nem lehet eleget hangsúlyozni a kollektív jólétünkre leselkedő kockázatokat a globális együttműködés megszakadása esetén egy olyan világban, ahol egy európai háború éhínséget okoz Afrikában, ahol egy járvány napokon belül körbejárja a világot, és éveken át vannak utóhatásai, ahol a világ bármely pontján történt károsanyag-kibocsátás szinte mindenhol emelkedő tengerszinthez vezet" - jelentette ki Georgieva.

A háború előtt Oroszország és Ukrajna adta a globális gabonaexport 28 százalékát, Oroszország és Fehéroroszország pedig a műtrágya a globális műtrágyaexport 40 százalékát.

Krisztalina Georgieva hangsúlyozta, hogy

"mostanra a gabona- és kukoricaárak az egekbe szöktek, afrikai és közel-keleti országok vezetői pedig arról számolnak be, hogy kezdenek kifogyni a készletekből".

"Az élelmiszerellátás biztonsága komoly fejtörést okoz. Haladéktalanul szükség van az élelmezést elősegítő multilaterális kezdeményezésre. Az alternatíva kétségbeejtő: még súlyosabb éhínség, szegénység és társadalmi elégedetlenség, különösen azokban az országokban, amelyek éveken át azzal küszködtek, hogy elkerüljék az ingatag állapotokat és konfliktust" - hangsúlyozta.

Az IMF vezérigazgatója felszólította a nemzetközi közösséget Ukrajna támogatására. Megjegyezte, hogy a Nemzetközi Valutaalap 1,4 milliárd dollár vészhelyzeti pénzügyi támogatást nyújtott Kijevnek halaszthatatlan kiadásai fedezésére. Hozzátette, hogy az IMF Ukrajna - menekülteket befogadó - szomszédjainak, így Moldovának is támogatást kínál.

Címlapról ajánljuk

Magosz: újabb aszály fenyeget, azonnali megoldás kell

Tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Aszály ugyan még nincs, de az Alföldön március közepe óta kritikus a csapadékhiány – mondta az InfoRádióban Cseh Tibor András Magosz-főtitkár.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.18. csütörtök, 18:00
Dobrev Klára
árnyék-miniszterelnök, a DK-MSZP-Párbeszéd EP listavezetője
Ezeket az autókat veszik most a leginkább Európában

Ezeket az autókat veszik most a leginkább Európában

Bár az év első két hónapja jól indult az európai autópiacon, a március belerondított a növekvő szériába, hiszen az évben először regisztráltak csökkenést az EU-ban - derült ki az ACEA legfrissebb autópiaci statisztikáiból. Bár a nagy autópiacok kivétel nélkül visszaestek, Magyarországon az eladások márciusban is jelentősen tudtak bővülni, elsősorban az elektromos autó támogatási programnak köszönhetően, amely megdobta a teljesen elektromos és hibrid járművek értékesítési számait. Eközben EU-s szinten továbbra is azt látjuk, hogy a benzines és a dízeles autókat veszik a leginkább, de egyre inkább törnek előre a hibridek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×