Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Vízimentő-hajó kísér egy résztvevőt az 1. Téli Balaton-átúszáson Szántódnál, 2020. február 23-án.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Balatoni ingatlanőrület: itt vannak a legkedveltebb utcák

A tó körüli ingatlanpiacot érintetlenül hagyta a koronavírus-járvány.

A fővároson kívüli megyék piaca jobban vészelte át a koronavírus-járvány negatív hatásait, és erősebb alapokról vág neki az újabb élénkülésnek. Az ingatlan.com elemzése szerint Somogy, Veszprém és Zala megyében is élénk maradt a lakáspiac, ez elsősorban a Balaton partján lévő települések iránti kiugró érdeklődésnek köszönhető – írja a hirbalaton.hu.

A hivatalos adatok alapján Somogy megyében tavaly átlagosan 310 ezer forintos négyzetméteráron lehetett ingatlant vásárolni, pedig 2019-ben még csak 226 ezer forint volt az egy négyzetméterre jutó átlag. Ez éves szinten 37,2 százalékos növekedésnek felel meg.

A hivatalos utcaszintű adatok szerint a múlt év során a fonyódi Fürdő utca volt a legdrágább, itt 1,082 millió forintos átlagos négyzetméterárral. A második és harmadik helyen a siófoki Deák Ferenc sétány és Beszédes József sétány áll, 966 ezer és 917 ezer forinttal. A top 10-ben szerepel még a Zamárdiban lévő Kossuth Lajos utca és Rákóczi utca, a siófoki Köztársaság utca, a balatonlellei Honvéd utca, Hortenzia utca és Napsugár utca, valamint a balatonvilágosi ingatlanok.

A legdrágább ingatlanokat kínáló megyei települések listáját Szántód vezeti 1,07 milliós négyzetméterárral. A következő a sorban holtversenyben Balatonföldvár és Zamárdi egyaránt 833 ezer forinttal. Majd Siófok, Balatonőszöd, Balatonlelle, Balatonszemes, Balatonszárszó, Balatonvilágos és Fonyód következik, ezeken a településeken 576-730 ezer forintért kínálták a lakóingatlanok négyzetméterét.

A megye legolcsóbb települése Péterhida 7 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Emellett még Somogyegres, Szabás, Fiad tartozik a legalacsonyabb árú települések közé 22-31 ezer forinttal.

Veszprém megyében tavaly átlagosan 336 ezer forintos négyzetméteráron lehetett ingatlant vásárolni, pedig 2019-ben még csak 279 ezer forint volt az egy négyzetméterre jutó átlag. Ez éves szinten 20,4 százalékos növekedésnek felel meg.

A megyében a balatonfüredi Erkel Ferenc utca volt a legdrágább 1,02 millió forintos átlagos négyzetméterárral. Utána teljes települések következnek, a második hely Balatonakarattyáé 965 ezer, a harmadik pedig Tihanyé 961 ezer forinttal. A top 10-ben szerepel még a 754-954 ezer forintos értékkel a balatonfüredi Széchenyi utca, Huray utca, Zsigmond utca, Öreghegyi utca, Tamási Áron utca, a veszprémi Bezerédi utca, továbbá Salföld mint település.

A legdrágább ingatlanokat kínáló megyei települések listáját Tihany vezeti átlagban 1,06 milliós négyzetméterárral. A következő a sorban Kékkút 956 ezer, majd Balatonakali jön 900 ezer forinttal. A tízes megyei rangsorban helyet kapott még Alsóörs, Lovas, Aszófő, Csopak, Balatonrendes, Óbudavár, Paloznak 766-860 ezer forintért kínálták a lakóingatlanok négyzetméterét.

A megye legolcsóbb települése Bodorfa 18 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Emellett még Nemeshany, Bakonypölöske és Kiscsősz sorolható a legalacsonyabb árú települések közé, amelyekre 22-39 ezer forintos ár jellemző.

Zala megyében tavaly átlagosan 265 ezer forintos négyzetméteráron lehetett ingatlant vásárolni, pedig 2019-ben még csak 239 ezer forint volt az egy négyzetméterre jutó átlag. Ez éves szinten 10,9 százalékos növekedésnek felel meg.

Hévíz közterületei vitték a prímet: a fürdőtelepülés Kölcsey Ferenc utcája szerezte meg az első helyet 649 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A második helyen József Attila utca áll 647 ezer, a harmadikon pedig a Rózsa köz 629 ezer forintos árral. A top 10-ben szerepel még a szintén hévízi Martinovics utca, Széchenyi utca, Római utca, Tavirózsa utca, Zrínyi utca, valamint a zalakarosi Gyógyfürdő tér 518-583 ezer forintos árral.

A legdrágább ingatlanokat kínáló megyei települések listáját Nemesszentandrás vezeti 691 ezer forintos értékkel. A következő a sorban Balatongyörök, ahol 621 ezer forintos átlagár volt a jellemző, majd Gyenesdiás jön 562 ezer forinttal. A tízes megyei rangsorban helyet kapott még Vonyarcvashegy, Cserszegtomaj, Hévíz, Nagypáli, Zalacsány, Keszthely, Iklódbördőce, ezeken a településeken 407-528 ezer forintért kínálták a lakóingatlanok négyzetméterét.

A megye legolcsóbb települése Gáborjánháza 25 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Emellett még Pórszombat, Lispeszentadorján, Maróc is a legalacsonyabb árú települések közé sorolható, mivel 32-33 ezer forintos négyzetméterár volt jellemző rájuk.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×