eur:
411.23
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Vízimentő-hajó kísér egy résztvevőt az 1. Téli Balaton-átúszáson Szántódnál, 2020. február 23-án.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Balatoni ingatlanőrület: itt vannak a legkedveltebb utcák

A tó körüli ingatlanpiacot érintetlenül hagyta a koronavírus-járvány.

A fővároson kívüli megyék piaca jobban vészelte át a koronavírus-járvány negatív hatásait, és erősebb alapokról vág neki az újabb élénkülésnek. Az ingatlan.com elemzése szerint Somogy, Veszprém és Zala megyében is élénk maradt a lakáspiac, ez elsősorban a Balaton partján lévő települések iránti kiugró érdeklődésnek köszönhető – írja a hirbalaton.hu.

A hivatalos adatok alapján Somogy megyében tavaly átlagosan 310 ezer forintos négyzetméteráron lehetett ingatlant vásárolni, pedig 2019-ben még csak 226 ezer forint volt az egy négyzetméterre jutó átlag. Ez éves szinten 37,2 százalékos növekedésnek felel meg.

A hivatalos utcaszintű adatok szerint a múlt év során a fonyódi Fürdő utca volt a legdrágább, itt 1,082 millió forintos átlagos négyzetméterárral. A második és harmadik helyen a siófoki Deák Ferenc sétány és Beszédes József sétány áll, 966 ezer és 917 ezer forinttal. A top 10-ben szerepel még a Zamárdiban lévő Kossuth Lajos utca és Rákóczi utca, a siófoki Köztársaság utca, a balatonlellei Honvéd utca, Hortenzia utca és Napsugár utca, valamint a balatonvilágosi ingatlanok.

A legdrágább ingatlanokat kínáló megyei települések listáját Szántód vezeti 1,07 milliós négyzetméterárral. A következő a sorban holtversenyben Balatonföldvár és Zamárdi egyaránt 833 ezer forinttal. Majd Siófok, Balatonőszöd, Balatonlelle, Balatonszemes, Balatonszárszó, Balatonvilágos és Fonyód következik, ezeken a településeken 576-730 ezer forintért kínálták a lakóingatlanok négyzetméterét.

A megye legolcsóbb települése Péterhida 7 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Emellett még Somogyegres, Szabás, Fiad tartozik a legalacsonyabb árú települések közé 22-31 ezer forinttal.

Veszprém megyében tavaly átlagosan 336 ezer forintos négyzetméteráron lehetett ingatlant vásárolni, pedig 2019-ben még csak 279 ezer forint volt az egy négyzetméterre jutó átlag. Ez éves szinten 20,4 százalékos növekedésnek felel meg.

A megyében a balatonfüredi Erkel Ferenc utca volt a legdrágább 1,02 millió forintos átlagos négyzetméterárral. Utána teljes települések következnek, a második hely Balatonakarattyáé 965 ezer, a harmadik pedig Tihanyé 961 ezer forinttal. A top 10-ben szerepel még a 754-954 ezer forintos értékkel a balatonfüredi Széchenyi utca, Huray utca, Zsigmond utca, Öreghegyi utca, Tamási Áron utca, a veszprémi Bezerédi utca, továbbá Salföld mint település.

A legdrágább ingatlanokat kínáló megyei települések listáját Tihany vezeti átlagban 1,06 milliós négyzetméterárral. A következő a sorban Kékkút 956 ezer, majd Balatonakali jön 900 ezer forinttal. A tízes megyei rangsorban helyet kapott még Alsóörs, Lovas, Aszófő, Csopak, Balatonrendes, Óbudavár, Paloznak 766-860 ezer forintért kínálták a lakóingatlanok négyzetméterét.

A megye legolcsóbb települése Bodorfa 18 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Emellett még Nemeshany, Bakonypölöske és Kiscsősz sorolható a legalacsonyabb árú települések közé, amelyekre 22-39 ezer forintos ár jellemző.

Zala megyében tavaly átlagosan 265 ezer forintos négyzetméteráron lehetett ingatlant vásárolni, pedig 2019-ben még csak 239 ezer forint volt az egy négyzetméterre jutó átlag. Ez éves szinten 10,9 százalékos növekedésnek felel meg.

Hévíz közterületei vitték a prímet: a fürdőtelepülés Kölcsey Ferenc utcája szerezte meg az első helyet 649 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A második helyen József Attila utca áll 647 ezer, a harmadikon pedig a Rózsa köz 629 ezer forintos árral. A top 10-ben szerepel még a szintén hévízi Martinovics utca, Széchenyi utca, Római utca, Tavirózsa utca, Zrínyi utca, valamint a zalakarosi Gyógyfürdő tér 518-583 ezer forintos árral.

A legdrágább ingatlanokat kínáló megyei települések listáját Nemesszentandrás vezeti 691 ezer forintos értékkel. A következő a sorban Balatongyörök, ahol 621 ezer forintos átlagár volt a jellemző, majd Gyenesdiás jön 562 ezer forinttal. A tízes megyei rangsorban helyet kapott még Vonyarcvashegy, Cserszegtomaj, Hévíz, Nagypáli, Zalacsány, Keszthely, Iklódbördőce, ezeken a településeken 407-528 ezer forintért kínálták a lakóingatlanok négyzetméterét.

A megye legolcsóbb települése Gáborjánháza 25 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Emellett még Pórszombat, Lispeszentadorján, Maróc is a legalacsonyabb árú települések közé sorolható, mivel 32-33 ezer forintos négyzetméterár volt jellemző rájuk.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×