Azzal, hogy Gyulán épül az Airbus Helicopters Hungary alkatrészgyártó üzeme, Magyarország felkerül Európa légiipari térképére - mondta Lepsényi István, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszteri biztosa a helyszínen.

A december óta épülő üzem tartószerkezete elkészült, a csarnok vasbeton szerkezete elérte legmagasabb pontját, ez alkalomból tartottak úgynevezett bokrétaünnepséget a helyszínen.

Lepsényi István úgy fogalmazott, a beruházással megtették az első lépéseket a magyar légiipar alapjainak lerakásához. Helyzetbe hozzák a magyar vállalatokat és beszállítókat, fejlesztik a megye szakképzését, az egyetemi oktatást és kutatás-fejlesztést, újabb beruházásokat vonzanak a térségbe, ami erősíti a régió és Magyarország gazdasági fejlődését is.

A miniszteri biztos közölte, azzal, hogy a tavaly júliusban létrejött Airbus Helicopters Hungary Kft. vegyesvállalatban a magyar állam nemcsak támogató, hanem 30 százalék erejéig tulajdonosi szerepet is vállalt, elősegítette egy új, csúcstechnológiai iparág elindulását, Békés megye ipari növekedésének és az ország innovációs képességének növekedését.

A kormány szándéka tevékenyen hozzájárulni a térség fejlődéséhez, így az úthálózat és a békéscsabai reptér fejlesztéséhez, továbbá a konténerterminál kialakításához - emelte ki. Emlékeztetett, Magyarország régóta kötődik a helikopterekhez, az első katonai célú helikoptert az első világháború alatt építették, amely 50 métert tudott repülni; azt 1928-ban Asbóth Oszkár fejlesztette tovább.

Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos szavai szerint a zöldmezős beruházással

Magyarország a repülőgépipar vezető országai közé kerül.

Bejelentette: szerdán Budapesten tárgyaltak az Airbus vezetésével, a tárgyalás eredményeként Magyarország "meghívást kapott az európai országok elit klubjába, amelynek nem kisebb a célja, minthogy 2040-re új európai katonai helikoptercsaládot fejlesszenek ki". Magyarország rövid időn belül hivatalosan is pozitív választ fog adni a meghívásra - húzta alá.

A kormánybiztos emlékeztetett, 2018 óta 220 milliárd forint értékben határoztak védelmi ipari beruházásokról Magyarországon.

Bruno Even, az Airbus Helicopters ügyvezető igazgatója méltatta a cég, a magyar kormány és a helyi önkormányzat között létrejött partneri viszonyt, és azt, hogy a csapadékos tél ellenére ilyen jól haladt a decemberben kezdődött gyárépítés. Elmondta, sokszor kérdezik tőle, miért döntöttek egy teljesen új üzem építése mellett, amire azt szokta mondani: ez nagyfokú autonómiát biztosít számukra; Békés megyében pedig stabil, magasan képzett munkaerőt találtak.

Az eddigi együttműködés meggyőzte őt arról, hogy Magyarország elszántan törekszik arra, hogy az európai repülőgépipar része legyen; a beruházással Magyarország az Airbus-család tagjává vált - fogalmazott.

Bruno Even elmondta,

az új gyárba már felvettek húsz mérnököt, akiket jelenleg Német- és Franciaországban képeznek ki; ezt a számot az év végéig megduplázzák.

Hozzátette: az Airbus 21 helikoptert már átadott Magyarországnak, egy részüket a tájékoztató előtt működés közben is láthatták a jelenlévők; 2023-ban pedig újabb gépek érkeznek az országba a legmodernebb szériából.

Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), Gyula polgármestere szavai szerint a város a beruházással felkerül a világgazdaság térképére, a gyár a város megtartó erejét és vonzerejét is növeli majd. Reményét fejezte ki, hogy az épülő gyár mellett a jövőben további üzemek is létesülnek az iparterületen.

Kovács József (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kiemelte, az utóbbi tíz évben a vidéki ipari beruházások száma jelentősen megnőtt; a mostani Gyula turisztikai vonzereje mellett az ipari tevékenységnek is lendületet adhat.

A több mint 13 ezer négyzetméter alapterületű, 25 milliárd forint értékű gyárban a tervek szerint jövő tavasszal indul a gyártás, a közeljövőben több mint 200 magasan képzett szakembernek adva munkát. Több mint kétezerféle precíziós alkatrészt gyártanak majd, elsősorban precíziós megmunkálást igénylő fém alkatrészeket állítanak elő a cég portfólióját alkotó helikoptertípusok dinamikus rendszerei számára.

Az épület építtetője a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) Zrt., a generálkivitelező a Market Építő Zrt. A legnagyobb hazai repülőgépipari vállalkozás leendő otthonának építkezésén naponta 70-100 fő dolgozik.

A gyár szomszédságában a magyar állam létrehozza az STU Repüléstechnológiai Felületkezelő Kft. üzemét, mely kulcsszerepet játszik majd az alkatrészek előállításának technológiai folyamatában. A szükséges szakemberutánpótlás biztosítása érdekében sor kerül a térségi szakképzés szükséges fejlesztésére, melynek célja

a Magyar Repülőgépipari Akadémia létrehozása.

Gyulán utoljára több mint negyven éve, 1979-ben épült üzem, az azóta megszűnt Relégyár. Az önkormányzat a területen több előkészítő munkát, a tulajdoni viszonyok rendezését végezte el saját költségén, a leendő gyár területe fölött korábban húzódó légkábelt váltották ki földkábellel nettó 37,2 millió forint értékben. Emellett felkutatták azokat a megyei szakmunkásokat is, akik egy rövid átképzés után a gyárban tudnak majd dolgozni.