A napilap hétfői számában olvasható interjúban a szakember felidézte, hogy a miniszterelnök három fő célt jelölt meg feladatként: a gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindítását, a családok védelmét és a vidék fejlesztését. Minden gazdaságpolitikai lépést e célokkal összhangban kell megfogalmazni.

Mint mondta, fókuszban hét kiemelt terület lehet: az otthonteremtés, a demográfiai fordulat, a moratórium meghosszabbítása, a beruházások ösztönzése, az állami speciális pénzintézetek finanszírozási képességének növelése, az uniós források hatékony felhasználása, valamint a „kifektetési” stratégia folytatása.

Nagy Márton szerint ezek megvalósításával továbbra is fenntartható a 2 százalékpontos növekedési többlet az EU-átlaghoz képest. Az idén 5–6 százalék közti hazai GDP-csökkenés várható, de ez így is 2 százalékponttal kedvezőbb, mint az unió 8 százalékos prognosztizált zsugorodása, azaz

a visszaesés ellenére a felzárkózás folytatódhat. De jövőre már 5 százalék feletti növekedés kell ahhoz, hogy a többlet megmaradjon.

A gazdaságpolitikai főtanácsadó arról is beszélt, hogy nemcsak a lakásvásárlás, hanem a -felújítás is kiemelt cél lehet, hiszen ma Magyarországon a lakások 60 százaléka felújításra szorul. Azért kell kiemelten foglalkozni a területtel, mert a lakáspiac helyzete nemcsak konjunkturális, otthonteremtési vagy családvédelmi, hanem fontos vagyoni kérdés is. Ma a lakosság teljes vagyona megközelíti az össztermék 260 százalékát, ezen belül a lakásvagyon 150 százalékot tesz ki.

A magán- és az állami beruházásokat felgyorsításáról elmondta, hogy az első fél évben a nemzetgazdasági beruházások éves alapon 6,3 százalékkal csökkentek, ezen belül a magánberuházások 4, az állami fejlesztések 20 százalékkal estek vissza. Ez utóbbi területen egyértelműen gyorsításra, szemléletváltásra van szükség. A projektszemlélet megerősítése felgyorsíthatja és hatékonyabbá teheti a kivitelezést.

Hozzátette: a magánvállalati beruházások ösztönzésének három fő eszköze van: vissza nem térítendő állami támogatások nyújtása, adócsökkentés és tőke-, hitel- és garanciaprogramok. Az ösztönzés ebben a formában folytatódhat 2021–2022-ben is. Az állam idén a vissza nem térítendő támogatásokkal több mint 700 vállalatnál 450 milliárd forintnyi beruházást aktivizál.

Nagy Márton elmondta még, hogy

az adózás terén tovább tart az egyszerűsítés,

a kiva feltételei kedvezőbbé válnak, a vállalatok újra befektetett, fejlesztési tartalékba helyezett pénze pedig társaságiadó-mentes, miközben a normál társaságiadó-kulcs továbbra is a legalacsonyabb az EU-ban. A hitel- és garanciakonstrukciók kihelyezése gyorsan emelkedik a beruházások finanszírozásának növekvő részaránya mellett.

Beszélt arról is, hogy a gazdaság újraindítása pénzbe kerül, de a nagyobb növekedés nagyobb adóbevételeket generál, így a költségvetés újra egyensúlyba hozható. A Pénzügyminisztérium számításai szerint idén 7,5 százalék lehet a GDP-arányos költségvetési hiány, ami az EU-átlaghoz közeli érték. Az államadósság ezzel a GDP 76–77 százalékára emelkedhet 2020-ban. Jövőre viszont már mind a költségvetési hiány, mind az államadósság GDP-arányos értéke újra csökkenhet.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!