Pesuth Tamás szerint Matolcsy György azon állítását, miszerint átmenetileg elengedhető a költségvetési hiány és az államadósság, gazdaságtörténeti szempontból érdemes vizsgálni, tekintve, hogy ennek mentén fogalmazta meg azt a jegybankelnök is, hogy hogyan nézett ki a rendszerváltás óta, és azt megelőzően a magyar gazdaságpolitika. Az egyetemi docens emlékeztetett, a jelenlegi kormányzat számára a stratégiai tervezés és végrehajtás szempontjából kritikus alapköve volt, hogy a költségvetési szintet alacsonyan tartsa, valamint az államadósságot egy csökkenő pályán tudja tartani.

Ugyanakkor a koronavírus egy egészen új helyeztet teremtett, nemcsak a magyar, hanem az egész európai gazdaság számára – folytatta a szakértő. Szerinte ez alapján – ha a kérdés az, hogy új gazdaságtörténeti korszaknak tekinthető-e a 2020 utáni egy–két–három év –, valóban

elképzelhető a költségvetési hiány és az államadósság korábbi stratégiai tervezési szempontjainak módosítása.

Az elengedés mértékét illetően úgy fogalmazott, fontos figyelembe venni azt, hogy az mennyire történik összhangban az európai uniós tagállamokkal. Megjegyezte, míg korábban az Európai Bizottság nagyon komolyan vette a maastrichti kritériumokat, Magyarország ellen zajlott is egy túlzottdeficit-eljárás emiatt, addig a tagállamok többségénél a koronavírus-járvány elleni védekezés, és a gazdaságélénkítés miatt most nagy mértékben elszállt a hiány és az államadósság egyaránt.

Tehát

az elengedés mértéke mindenképpen EU-s összehasonításban lesz elfogadható,

illetve a környező államok számai mentén Pesuth Tamás meglátása szerint. Ami azt vetíti előre, hogy ez magasabb lehet, mint a maastrichti kritériumban említett 3 százalék – tette hozzá.

Mint ismert, Matolcsy György ismételten hosszú távon fenntartható felzárkózási modellt sürgetett írásában, és újból azt javasolja, a cél legyen Ausztria gazdasági fejlettségi szintjének, életszínvonalának és életminőségének utolérése, több kitűzött dátumot megjelölve. A Corvinus Egyetem docense szerint a konkrét dátumok kitűzésének legfeljebb abból a szempontból lehet jelentősége, hogy adhatnak egy motivációt, illetve viszonyítási pontot a gazdaságpolitika alakítása szempontjából.

Szerinte az osztrák minta abból a szempontból lehet jó viszonyítási alap, hogy például lakosságszámban nincs jelentős eltérés a két ország között, és szomszédos államról van szó. Megjegyezte viszont, hogy a jegybankelnök által felsoroltak egyike, a gazdasági fejlettségi szint egy mennyiségi szempont, míg a másik kettő minőségi. Kiemelte, előbbi esetében

hosszú évekre rengeteg a tennivaló,

hiszen, ha csak az egy főre eső GDP-értéket vizsgáljuk, akkor látható, hogy a 2018-as adatok alapján az osztrák nagyságrendileg háromszorosa volt a magyarénak. Eközben a minőségi szempontok a gazadságpolitikai intézkedések finomhangolásával is gyorsan és könnyen javíthatók – magyarázta.