A kormány a multinacionális láncokat terhelő adóból 36 milliárd forintot vár a koronavírus-járvány elleni védekezési alapba. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szombati kormányinfón azt mondta, hogy újból bevezetik a multinacionális kiskereskedelmi vállalatok terhelő adót, amelyet az Európai Unió Bírósága is elfogadott. A magyar ágazati különadókról egy hónappal ezelőtt döntött a bíróság, és akkor azt mondta ki, hogy összeegyeztethetők az uniós joggal, nem számítanak hátrányos megkülönböztetésnek.
A Portfolio elemzésében emlékeztet, hogy a 2010-ben bevezetett kiskereskedelmi különadó progresszív és sávos volt,. Az adó mértéke az árbevétel arányában így nézett ki:
- 500 millió forintos árbevételig 0 forint.
- 500 millió és 30 milliárd forint között 0,1%-a az árbevételnek.
- 30-100 milliárd forint között 0,4%-a az árbevételnek.
- 100 milliárd forintot felett 2,5%-a az árbevételnek.
A portál szerint több magyarázat is van arra, hogy a kormány részben miért ezt az adót hozta vissza, amely 2010 és 2012 között volt hatályban, és évi 30 milliárd forintot jelentett a költségvetés számára.
A 2018-as forgalmi adatok alapján a legnagyobb 11 kereskedelmi lánc összesen 4635 milliárd forintos bruttó forgalmat bonyolított le. Az élen a Tesco áll több mint 750 milliárdos forgalommal, a második a hálózatban működő Coop, a harmadik a Spar 600-600 milliárd feletti összeggel. A Lidl és a CBA van 500 milliárdos forgalom felett, míg a Reálé a 400 milliárdot haladja meg, az Auchené pedig megközelíti. A nyolcadik a Penny Market közel 300 milliárddal, majd következik az Aldi, a dm és a Rossmann. Az árbevétel-arányos különadó a profitból komoly szeletet hasít ki, ami alaposan befolyásolhatja egyes láncok növekedési, beruházási és bérfejlesztési terveit. A Portfolio szerint úgy alakíthatja a sávokat a kormány, hogy a nemzetközi láncokat terheli jobban. Az még nem derült, hogy a magyar tulajdonban lévő, de alapvetően más szerkezetben működő bolthálózatokat (Coop, Reál, CBA) hogyan érinti majd a különadó.
Felvetődik a különadó fogyasztókra történő áthárítás kockázata, bár erre a különadók előző körös alkalmazása során nem voltak megbízható bizonyítékok – írják.
Az elemzés szerint a teljes csomaghoz viszonyítva elenyésző összegnek tűnik a 36 milliárd forintos-bevétel, és a deficit ekkora mértékű elengedését várhatóan elbírta volna a költségvetés.
A portál megemlíti azt is, az energetikai és a távközlési szektor kimaradt a közös teher extra viseléséből, ennek az lehet a magyarázata, hogy stratégiai üzletágként tekint rájuk.