Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Az elemző szerint az MNB-nek a mostani forintgyengülés még belefér

Nem változott a jegybanki alapkamat és a kamatfolyosó sem a Magyar Nemzeti Bank a keddi kamatdöntő ülésén. Az MNB ugyanakkor növelte a likviditást, közleményében azonban nem utal a forint gyengülése miatti inflációs hatásokra – mondta az Inforádiónak Suppán Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője szerint az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek. Így a monetáris kondíciók szinten tartása, majd fokozatos szigorítása várhatóan elég lehet a forint középtávú erősödéséhez, ami támogathatja az inflációs cél elérését. Az alapkamat emelésére akkor számít, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, ami jövőre még nem várható. A közlemény nem utal a forint gyengülése miatti inflációs hatásokra, így nem kizárt, hogy folytatódik a forint gyengülése, tette hozzá a szakértő.

Kis meglepetésre azonban növelte a Magyar Nemzeti Bank a likviditást a bankközi piacon, hiszen az úgynevezett kiszorítási mértéket a korábbi 200-400 milliárd közötti szintről – 100 milliárd forinttal – a 300-500 milliárd közötti szintre emelte – mutatott rá Suppán Gergely –, vélhetően annak hatására, hogy noha az infláció alakulása nagyjából megfelelt az MNB várakozásainak, az adószűrt maginfláció, amely a legfontosabb inflációs mutató a monetáris tanács számára, számottevően alacsonyabb szinten alakult, döntően annak hatására, hogy a nagyon gyatra nyugat-európai konjunktúra miatti lassuló infláció hatásai kezdenek begyűrűzni hazánkba is, tette hozzá a szakértő.

A Takarékbank vezető elemzője szerint azt is meglepetésként hatott a monetáris tanács közleményében, hogy említést sem tesz arról, hogy a forint árfolyama miként befolyásolja az inflációt, hiszen közismert, hogy a forint árfolyamának gyengülése némileg emeli az importárakat, de ennek hatásával, úgy tűnik, jegyezte meg Suppán Gergely, mintha nem is foglalkozna a monetáris tanács. Egyedül azt emelte ki, hogy az egyetlen "horgonya" a monetáris tanács döntéseinek az infláció alakulása, illetve az árstabilitás elérése, és úgy gondolják, hogy a jelenlegi kondíciókkal elérhető az árstabilizáció, és az elmúlt hónapokban megfigyelhető forintgyengülés "belefér", vélekedett a szakértő, aki szerint éves szinten nem gyengült nagyot a hazai fizetőeszköz. "Igaz, hogy minden nap mélypontokat döntöget a forint árfolyama, de olyan pici szintű a gyengülés mértéke, hogy valószínűleg nincs döntő befolyása még az inflációra, és emiatt hagyta figyelmen kívül a közlemény a forint árfolyam alakulását" – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 7. 22:27
×
×
×
×