Idén a tavalyinál várhatóan jóval kevesebb lesz az alma, a szakemberek körülbelül 400 ezer tonnára számítanak, ami kevesebb mint a fele a 2018-as termésnek, és a 600 ezer tonna körüli átlagtermésnél is mintegy 25 százalékkal kevesebb – mondta a FruitVeb, Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke.

Augusztus közepén még 450 ezer tonna körüli termést vártak, a szüret előrehaladtával azonban egyértelmű kezd kirajzolódni, hogy a várt, egyébként sem nagy termés még elkeserítőbb képet mutat. Nagyjából egy 10-20 százalékkal lejjebb kell korrigálniuk a 450 ezer tonna körüli, augusztus közepén várt termést. Tehát nagyon nagy valószínűség szerint november közepére, a végelszámolásra az lesz látható, hogy 400 ezer tonna alatt marad a magyarországi almatermés – fogalmazott Apáti Ferenc.

Drágulás és kevesebb akció

Szűken, de elegendő lesz az alma a hazai piacra jövő április-májusig – jegyezte meg a szakember –, de valamennyi importra valószínűsíthetően kényszerülni fogunk. Emelkedni fog a gyümölcs ára, hiszen a szerényebb kínálatot a piac mindig áremelkedéssel reagálja le. Az alma fogyasztói ára sokéves átlagban a 200 és 500 forint per kilogrammos intervallumban alakul, ebben az évben azonban azt valószínűsítik, hogy a fogyasztói árak ennek a tetején, valahol a 380 és az 500 forint között fognak mozogni. És akciós almát sem nagyon várnak 300 forint alatt.

A főfajták közül a Gála szürete már augusztus második felére befejeződött és ezzel egyidőben elkezdődött a Golden, a Jonagold és az Idared, illetve egyéb, kisebb volumenű almafajták betakarítása.

Másból jobb lesz a termés

Magyarországon mintegy 30-40 féle zöldség terem, amelyeknek más és más az igénye, így egyes fajok jobban, mások rosszabbul viselték az idei szélsőséges időjárást, amit természetesen a termelők a különféle technológiák segítségével tompítani igyekeznek – fogalmazott a FruitVeb, Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Az üvegházban, fólia alatt termelt növények esetében is van szerepe az időjárásnak, de közel sem akkora mértékű, mint a szabadföldi zöldségnövények esetében. Így az előbbi csoporthoz tartozó hajtatott növények termesztői

kiegyensúlyozott évet tudhatnak maguk mögött, főként a paprikával, paradicsommal és kígyóuborkával foglalkozók

– mondta Ledó Ferenc –, sem a hozamra, sem a minőségre nem lehetett panasz. Miután enyhe keresleti piac volt megfigyelhető, a termelői árak és így a fogyasztói árak is magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, viszont legalább a termelők a megemelkedett költségeket és fejlesztéseket fedezni tudják.

Az üvegházban termesztett hajtatott paradicsom esetében mintegy 125 ezer tonna körüli hozammal számolnak a szakemberek, a vidékfejlesztési pályázatok révén több korszerű üvegház is épült az elmúlt évben – jegyezte meg az elnök –, de az ipari paradicsom, amely kifejezetten feldogozásra terem, mennyisége sem fog elmaradni ettől. Utóbbi betakarítása nagyban zajlik, és várhatóan szeptember utolsó napjaiig el is fog tartani.

A gyökérzöldségek és hagymafélék termelése szempontjából a tavalyi év egész Európában katasztrofális volt. Az aszály miatt 30-50 százalékkal kevesebb volt a hozam, ami erőteljesen meglátszott az árakban is. Idén ennél valamivel jobb lehet a helyzet, bár a hagymafélék betakarítása még csak kétharmadánál tart, a sárgarépa, gyökérzöldségek betakarítása meg még el sem kezdődött – mondta a terméktanács elnöke. A gyökérpetrezselyem és a sárgarépa esetében mindenképp kiegyensúlyozottabb piaci helyzetre számítanak Európa-szerte a szakemberek.