Infostart.hu
eur:
380.33
usd:
320.27
bux:
129647.32
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia

Egy minimálbérnyi a különbség egy szabolcsi és egy fővárosi fizetése között

Több mint 120 ezer forinttal visz haza kevesebbet egy átlagos szabolcsi dolgozó egy budapestinél. A különbség sokkoló, bár a tendencia javul, volt már ennél nagyobb bérszakadék is.

Egészen pontosan 122 686 forinttal visz többet haza havonta fizetésként egy átlagos fővárosi dolgozó, mint egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei - írja a Központi Statisztikai Hivatal első félévre vonatkozó területi statisztikája alapján az Mfor.hu.

A 122 686 forint pontosan 2653 forinttal több, mint amennyit jelenleg egy garantált bérminimumra bejelentett alkalmazott vihet haza, vagyis

egy minimálbérrel kevesebb pénzből kell megélnie havonta egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő és dolgozónak, mint egy budapestinek.

A cikk emlékeztet arra, hogy noha az összeget tekintve még soha nem volt ekkora differencia a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagos fizetést regisztráló megyék között, mégis javulás tapasztalható, mert a budapesti fizetések most 82 százalékkal haladják meg a Szabolcs megyeit, míg 2 évvel ezelőtt a 90 százalékot is meghaladta a különbség.

A 149 568 forintos Szabolcs megyei átlagkeresetek nemcsak az országos átlaghoz és a fővárosi bérszínvonalhoz képest vannak lemaradva, hanem a második legkisebb nettó keresethez, a Békés megyei 158 904 forinthoz képest is mintegy 10 ezer forint a lemaradás.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Furcsa jelenség söpör végig az üzleti világon: a vállalatok inkább hallgatnak a fenntarthatóságról

Az ESG fogalma közel két évtized alatt jelentősen átalakult. A kezdetben kockázatkezelési keretrendszerként bevezetett megközelítés mára erősen átpolitizált, megosztó hívószó lett, amely az Egyesült Államokban már elnöki rendeletekben, perekben és szövetségi deregulációs intézkedésekben is megjelenik. Ennek következtében egyre több vállalat dönt úgy, hogy fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit inkább elhallgatja, ahelyett hogy nyilvánosan kommunikálná azokat. A jelenségről az ESG Dive számolt be. De mi a helyzet az európai piacokkal, mit okozott az amerikai kommunikációs zavar, és hogy állnak a piaci szereplők a fenntarthatósági ügyekhez? Többek között erről is beszélgetünk március 5-én a Green Transition & ESG konferencián a tudományos és a tőkepiaci szakértőinkkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×