Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.MTVA/Bizományosi: Faludi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Faludi Imre

Friss kutatás: sok cég mást választana az új cafeteria helyett

Felmérés készült arról, mit választanának a cégek 2019-re akkor, ha életbe lépnek a kormány által tervezett új cafeteria-szigorítások.

A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. A parlament honlapjára kedden délután felkerült törvényjavaslatban foglaltak szerint - többek között - változik a cafeteria-rendszer is. Megkérdeztük az ügyben a szakszervezeteket és a munkáltatókat, a véleményük élesen eltért egymástól - fontos támogatások elvesztéséről, illetve megfelelő átalakítási irányról beszéltek.

Az ügyben a Pénzcentrum Fata László cafeteria-szakértő felmérését idézi. A kérdőívet 446 hazai munkáltató töltötte ki - méretük változó, az ötfőstől a multiig -, és válaszoltak arra a kérdésre, hogy miként alakítják várhatóan át 2019-től a cafeteria rendszerüket, ha elfogadják a benyújtott javaslatot. A válaszadó cégek összesen 167 672 embert foglalkoztatnak.

Sokat bukhatnak a dolgozók

A felmérés eredményei szerint a társaságok a legnagyobb részt, mintegy 49 százalékban fizetésként adnák ki a korábbi cafeteria-összeget, úgy, hogy az összes közterhet a munkavállalókra hárítanák. Ez óriási különbség. Ha ma béren kívüli juttatásként akar valaki kiadni száz forintot, akkor

  • adómentes juttatás esetén 100-at kap meg a dolgozó,
  • Szép-kártyán vagy pénzösszegjuttatásként 74,5 forintot kap meg,
  • iskolakezdési-támogatás, ajándékutalvány és a többi meghatározott juttatás esetében pedig 71-et.

Ha bérként számfejtik, akkor pedig 55 forint lesz belőle.

Azok közül a cégek közül, ahol nem a cafeteria-juttatások bruttósítását választják, a következőképp alakultak a válaszok:

  • abbahagyja a rendszert és nem ad helyette semmit kompenzációként - 14,5 százalék
  • megosztja a többlet-terheket a munkavállaló és a munkáltató között - körülbelül 10 százalék
  • úgy fogja megnövelni az eddig a cafeteriára fordított összeget, hogy a dolgozók ne járjanak rosszabbul, tehát a cég fogja kigazdálkodni a felmerülő többlet költségeket - csupán 9,4 százalék

A többi cégnél még nem tudják, vagy valamilyen vegyes rendszerben gondolnak, például felmerülhet, hogy a Szép-kártyára raknak, amennyit lehet, a többit pedig bérként számfejtik majd.

Meglepő változtatás

Mindenkit váratlanul ért ez a drasztikus javaslat, mondta a portálnak a cafeteria-szakértő, hiszen az elmúlt években számos újítást vezettek be és sokat fejlődött a rendszer. Fata László kiemelte: a cafeteria jelentése magában foglalja a választás lehetőségét, ha pedig egy-két elemre csökken a rendszer, akkor ezt a tulajdonságát értelemszerűen elveszti.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×